Szakítanátok ti is a helyemben?

Imádom a nőket, ha egy pasinak gondja van, akkor nem segítünk rajta, hanem azonnal lapátra vágjuk...

De akkor minek hazudok össze-vissza?

"nem értem a nyelvet"

Megkérdezhetem melyik városban éltek? Csak mert a Felvidéken Kassát, és Pozsonyt leszámítva, a magyarok olyan településeken élnek átalában ahol, meghaladják a lakosság 20%-át. (Dunaszerdahely, Komárom, Párkány, Rimaszombat, Érsekújvár, Ipolyság etc).

Figyelj, ha nekem súlyos beteg lenne mindkét szülőm, akkor a gyerek kérdése egy huszadlagos dolog lenne, és semmi másról nem szeretnék hallani. Az is lehet, hogy depressziós (teljesen jogosan)

"Megértem sok neki" Nem, nem igazán érted meg. Meg is mondta, hogy nem baj, ha nem lesz gyerek (lehet, hogy nem is nagyon akarna, amúgy sem), ergo támogat téged. Lehet az apukájának pár hónapja van hátra, a gyerek kérdésen, pedig jövőre is ráértek gondolkodni.

Ez most egy nagyon nehéz időszak a számára, szerintem inkább próbálj meg a támasza lenni!

Azt gondolom, hogy mindenki nagyon sok energiát öl abba, hogy jót tegyen, de annyira hátrányos és nehéz helyzetből indultok, hogy nem látszik az eredmény.

Normál esetben egy külföldre költözésnél a két embernek össze kell kapaszkodnia, hogy bírják, ugyanakkor a párod esetében én sem mondanám, hogy elvárható ez a mértékű figyelem két beteg szülővel.

Első körben szerintem keress egy pszichológust, mert ha lelépsz és szakítasz, akkor nehezen fog a párod később megbocsátani, hogyha meggondolod magad és innen nehéz megítélni, hogy a pároddal van bajod, vagy csak a helyzettel.

Amit még tanácsolni tudok, hogy egy kicsit költözz haza a szüleidhez/barátokhoz/nagyszülőkhöz, ha van rá lehetőséged. Bár nagyon gonosz dolog “cserbenhagyni” a daganatos betegségekkel küzdő családot, azt gondolom, hogy ilyen helyzetben nagyon nehéz feldolgozni, hogy nem tudsz gyereket szülni és csak te is belebetegszel.

Néhány hét kikapcsolódás, elmélkedés, kiszakadás a közegből valószínűleg jót tenne abban, hogy kicsit kívülről lásd a helyzetet, illetve egy megnyugtató baráti jelenlét, valaki, aki meghallgat, segíthet a saját helyzeted feldolgozásában.

Továbbá próbálj meg sokat beszélgetni az itthoni barátaiddal, telefonon vagy facebookon, akár a kert karbantartása közben.

Kitartást kívánok mindannyiótoknak! És részvétem az egészségügyi állapotod miatt!

Hát nehéz ügy.

Én megèrtem a párod szempontját is, nagyon nehéz lehet hogy egyszerre mindkét szülőd beteg és gondoznod kell őket, ez nyilvánvaló.

De ez a szomorú helyzet nem zárja ki azt, hogy neked nem jöhet közbe bármilyen fèle problèma amivel foglalkozni kell. Ha nem is tud èrdemben segiteni neked,legalább lelkileg támogasson és beszéljetek róla. Találjátok ki megoldást erre is, ha ő nem hagyhatja ott a szüleit akkor utazhass te vissza Mo-ra haza, amíg elmèsz itt kivizsgálásokra és gond nèlkül megèrted amit kell. Felnőtt vagy, az ilyesmit kapcsolat nélkül is elkell tudd intèzni. A kommunikáción kellene javítanotok, mert nem èrtitek meg egymást és így mindketten önzőnek találjátok a másikat, holott csak támogatásra vágytok.

4-es vagyok még annyival kiegészíteném, hogy

- A jelenlegi helyzetben nem a legbölcsebb dolog kórházba, és orvosi rendelőbe járni (ha csak nem végképp muszáj), mert egy súlyos, főleg daganatos beteget, a covid elvisz pár nap alatt.

- A nyelvvel kapcsolatban pedig: gondolom nem most akarsz szlovák barátokat szerezni, akikkel az orosz-ukrán konfliktusról akarsz beszélgetni, az olyan szükséges, alap dolgokat, mint "Mennyibe kerül a kenyér? Merre van a posta? Egy jegyet kérek Érsekújvárra" pedig pár hét alatt el lehet sajátítani, nem egy atomfizika.

Szurkolok, hogy minden rendben menjen!