Jól döntöttem, hogy szakítottam?

Kicsit töb,mint egy hónapja szakítottam a barátnőmmel de még mindig ott van bennem a kérdés,hogy jó döntés volt-e.

1,5 évig jártunk. A kapcsolat ideje alatt sokszor felmerült bennem a kérdés, hogy szerelmes vagyok-e belé. Tudtam,hogy szeretem valamennyire,mert jó volt vele,szerettem vele lenni, kívántam nagyon és hiányzott ha nem volt velem. Azonban tudom,milyen érzés szerelmes lenni,amikor a másikért mindent megtennél és ez most nem volt. Igaz plátói szerelemben,de már megtapasztaltam a szerelmet, viszont ő meg az első komolyabb barátnőm volt. De emelett a bizonytalanságom miatt kivetítettem rá egy féltékenységet,ami mindkettőnket megmérgezett illetve ha nem is vallottam be neki de eléggé birtokolni akartam. Tudom,hogy ez rossz, akkor is tudtam. A vége felé sikerült is fejlődnöm benne,de akkor is gyakran frusztrált voltam,mintha nem is magam lennék.

Emelett nem mindig tudtam a sikereinek örülni és volt,hogy irigy voltam rá. Illetve elég sokszor játszmáztam és talán néha bűntudatot is keltettem benne. De akkor nem értem még is , hogy ez, hogy fér össze a szeretettel?

Vagy nem is őt szerettem,csak az érzést, hogy valaki fülig szerelmes belém és ragaszkodik hozzám?

Ellenben ő teljesen szerelmes volt belém és nagyon ragaszkodott hozzám,önzetlen volt. Ezért is volt sokszor lelkiismeret furdalásom,hogy én ezt tiszta szívből nem tudom viszonozni,ilyen okok miatt is szakítottam mert már nem bírtam a nyomást magamban.

Viszont most nem tudom eldönteni,hogy ő hiányzik vagy csak megszokás? Bele gondolok néha és tök szar,hogy a közös tervekből nem lesz semmi. Vagy csak féltékeny vagyok, hogy nehogy elfelejtsen és ezért akarnám visszaszerezni? Illetve arra is gondoltam,hogy most a COVID alatt is jól jönne egy biztos pont.

Illetve azt sem tudom,hogy fog-e engem valaha bárki így szeretni? Mert én biztos fogok,ezt tudom,de mi van ha engem senki nem fog már így szeretni?

De csak ezért meg nem maradhattam volna vele,mert csak elvesztegetem az időnket és nem is voltam boldog és szerintem ő sem. De ha ezt így le tudom írni,akkor mégis miért van ott bennem a kétely,hogy jó döntés volt-e?

Mert tudom, hosszú távon ez jó döntés,de jelenleg mégis sokat kattogok rajta. Talán megerősítések segítenének.

21F