Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jól tettem, hogy elhagytam amiért rá akart beszélni egy olyan dologra, amit én nem akarok?
A párkapcsolatunk elején megbeszéltük a barátommal, hogy én (jelen állás szerint) egyáltalán nem szeretnék gyereket. Mivel ő szeretne, ezért mondtam neki akkor is, hogy megértem, ha ő ennek tudatában inkább nem menne bele egy kapcsolatba. Kb. fél éve voltunk már együtt amikor elkezdte egyre sűrűbben felhozni a témát, ami engem nagyon zavart, mert az volt az érzésem, hogy minden kis monológjával meg akar győzni a gyerekvállalásról.
Nem tudom jól döntöttem-e, hogy szakítottam, viszont egyrészt nekem sincs jogom húzni az idejét, másrészt úgy gondolom, hogy ennél nagyobb ellentét nem is lehet a két fél között.
Sajnálom, hogy egyáltalán belementem ebbe, tudhattam volna, hogy csak fájdalmat okozok neki és magamnak is, ha nem most, akkor évek múlva, amikor rájön, hogy ő mégis azt az életet akarja élni, amit én nem tudok neki megadni.
Szóval nagyon sok fájdalom van bennem, nagyon hiányzik és nagyon szeretem de mégis úgy gondolom ez volt a legtisztább dolog. :(
Volt esetleg bárki, akik egy ilyen ellentétet valahogy áthidaltak? Akár úgy, hogy az egyik fél lemondott a gyerekről, akár úgy, hogy sikerült rábeszélni?
Jól tetted, itt más út nincs.
Nálunk is ez a szitu, ő néha felhozza, de:
1. nekem nem lesz gyerekem - elsősorban egészségi okok miatt, amit megért, de szerintem magában csak reménykedik
2. 38 éves, NEM érett az apaságra - lényegében ő maga is egy nagy gyerek
- nagyon aranyos, szeret, odafigyel rám, de emellett rettentő szétszórt
- hétvégén dél-egy előtt nem lehet kirobbantani az ágyból (> ha mégis felébresztik, akkor nyűgös egész nap)
- magától semmit nem csinál meg, csak ha rászólok vagy beteg vagyok (ez a viselkedés egy gyerek mellett nem oké)
Szóval ja. Szakítani nem fogunk, mert szeretjük egymást, de ha elkezdi nagyon tolni a gyerek-témát, akkor viszont el fogom hagyni.
Ebben a témában nincs kompromisszum és nagyon jól döntöttél még ha most el is bizonytalanodsz néha.
Én is pontosan ezt élem át, 3 év után lett vége, már kezdett ultimátumokat adni, egyre közelebbieket, hogy meddig akar gyereket, holott a kapcsolat elején én is megmondtam, hogy nem tervem a gyerekvállalás. Akkor még megvonta a vállát, de most mennyivel könnyebb lenne, ha bele se megyünk! Gondolom reménykedett, hogy meggondolom magam.
De engedni sem jó. Ha ő enged, jó esetben végig reménykedni fog, vagy vágyakozni egy olyan élet után amitől miattad esett el, ez a háttérből mérgezi a kapcsolatot, így a vége úgyis az lesz hogy szétváltok. Rossz esetben olyan módszerekhez folyamodik, hogy becsússzon a gyerek, nem védekezik, kilyukasztja a gumit stb.
Ha te engedsz, lesz egy gyereketek, akit nem akart az anyja. Iszonyú nyűg, fáradtság, próbatétel ez olyan embereknek is akik akarják, nemhogy olyannak akire rányaggatták!
(Tudat alatt) hibáztatod majd a párod, amiért belerángatott olyanba, amit nem akartál, ez is mérgező, szinte garantálja a mozaikcsaládot és mindenki sérül, mindenki rosszul jár, de főleg a gyerek. Arról nem is beszélve, hogy bárki bármit mond, még mindig az anyát terheli a nagyobb felelősség a gyereke iránt.
Jó lenne, ha az elején mindenki leszögezné ezt, és komolyan is venné a másikat.
Van már külön CF párkereső is.Elég sokan vannak.
Biztosan találsz olyat,aki tényleg nem akar.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!