Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Jól tettem, hogy elhagytam amiért rá akart beszélni egy olyan dologra, amit én nem akarok?
A párkapcsolatunk elején megbeszéltük a barátommal, hogy én (jelen állás szerint) egyáltalán nem szeretnék gyereket. Mivel ő szeretne, ezért mondtam neki akkor is, hogy megértem, ha ő ennek tudatában inkább nem menne bele egy kapcsolatba. Kb. fél éve voltunk már együtt amikor elkezdte egyre sűrűbben felhozni a témát, ami engem nagyon zavart, mert az volt az érzésem, hogy minden kis monológjával meg akar győzni a gyerekvállalásról.
Nem tudom jól döntöttem-e, hogy szakítottam, viszont egyrészt nekem sincs jogom húzni az idejét, másrészt úgy gondolom, hogy ennél nagyobb ellentét nem is lehet a két fél között.
Sajnálom, hogy egyáltalán belementem ebbe, tudhattam volna, hogy csak fájdalmat okozok neki és magamnak is, ha nem most, akkor évek múlva, amikor rájön, hogy ő mégis azt az életet akarja élni, amit én nem tudok neki megadni.
Szóval nagyon sok fájdalom van bennem, nagyon hiányzik és nagyon szeretem de mégis úgy gondolom ez volt a legtisztább dolog. :(
Volt esetleg bárki, akik egy ilyen ellentétet valahogy áthidaltak? Akár úgy, hogy az egyik fél lemondott a gyerekről, akár úgy, hogy sikerült rábeszélni?
Ha tényleg ugy érzed, hogy hajthatatlan vagy a gyerekkerdesben, akkor jól tetted.
De ha ugy gondolod, hogy Te is szeretnél, csak nem most hanem pl fél-1 ev múlva biztosan akkor meg tudjatok beszelni.
De ő nem valószínű, hogy lemond a gyerekről.
Nagyon jól tetted.
Én is voltam hasonló helyzetben, azzal a különbséggel, hogy én férfi vagyok és én úgy voltam vele, ha ő akar gyereket, rendben.
Azóta kiderült, hogy a bűbáj csak addig tartott, amíg meglett amit akart.
A gyerekünket nagyon szeretem, de az anyját már nem :(
2-esnek irom:
Hozzatok helyre a kapcsot, légyen több kettesben töltött idő, randizzatok. Biztos vissza lehet hozni a szerelmet:) mar ha volt
2es. Nem azért hidegül el a legtöbb nő ilyenkor mert megkapta ami kellett.. Ilyenkor megváltozik a nőnek is a teljes élete, nem csak a párja lesz akiért él hanem a gyerek is. Emiatt fontos idejekorán felismerni ezt az állapotot és tenni a kapcsolatért. Mondom ezt úgy mint anya és feleség. A napom úgy nézett ki gyereknélkül, hogy felkeltem reggel 7kor reggelit és ebédet csomagoltam a férjemnek meg magamnak, elpakoltam a konyhát magunk után, együtt megkávéztunk, meló, utána közös vacsi, futás vagy edzés, tvzés, fürdés, szex. Mióta megvan a pici azóta meg 6kor kelés, gyereknek reggeli készítés, de a férjemnek csak egy kávét tudok csinálni mert a kajára nincs idő mert a pici éhes, amíg megissza a kávét én etetek, ő meló, én a gyerkőccel otthob, mire hazaér ő vacsizik, én a gyereket etetem, aztán elmegyünk együtt sétálni, fürdetés, és én kidőlök.. Mióta megbeszéltük hogy ez így nem jó, azóta próbálunk többet együttlenno, pl a közös séta is ezóta van. Próbálok napközben pihenno hogy este többet lehessek vele, ő meg este még csinál pár házimunkát hogy ne azzal teljen az én estém nagy része hogy takarítok amikor vele is lehetnék. Szerintem meg kell beszélni ezt..
Bocsi Kérdező, a te kérdésedre válaszolva:Jól tetted, még időben. Ha nem ugyanazt várjátok az adott kapcsolattól, akkor jobb ha külön váltok. Így megadjátok az esélyt magatoknak és a másiknak is hogy találjon olyat, akivel megegyeznek a célok és boldogok lehettek.
Szülni kell kérdező!
Fogy a Magyar! :)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!