Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Durván fájdalmas szakítás után ismerkedni akarok, ez normális?
Nagyon hosszú kapcsolatban ejtettek pofára, elég komoly is volt már, összeköltözés, közös hitel, már a gyereket is terveztük... na mindegy.
A hatalmas fájdalom kb 5 napig tartott, de lehet még addig sem, aztán rám tört egy "felszabadultam" érzés és másképp láttam a világot. Most viszont, hogy mindenkinek elmondtam hogy boldog vagyok egyedül, mélyen belül elkezdett hiányozni az exem mégis. De ezt senkinek nem merem már elmondani, mindenki azt hiszi, hogy boldog vagyok. És ami még furcsa, hogy hihetetlen késztetést érzek az ismerkedésre. Nő vagyok, sosem voltam kezdeményező, mégis instán elkezdtem követni egy csomó pasit, facen ráírtam szingli pasi ismerőseimre, még a tinderre is regisztráltam. Mintha kétségbeesetten igényelném a férfi közellétet.
De nem tudom meddig mehetek el, 1 hónap telt el a kapcsolat után, és azt a férfit halálosan szerettem, még mindig csalódott vagyok rá, dühös, féltékeny... De mennyire hihetek ennek az érzésnek, hogy új pasit akarok? Nem akarok megbántani másokat, akik komolyan érdeklődnének felőlem. Meg magamat sem. Fogalmam sincs mit akarok. Nálatok volt ilyen érzés? Mennyire valós ez? Nem fog átfordulni depresszióba?
(Összvissz: szokatlan nekem hogy egy nagyonnagyon nagy szerelem után, aminek hihetetlenül csúnya vége lett, nincs bennem a gyász érzés hanem vágyódom az új iránt. Pedig 1 hónapja még a kisbabánk nevén gondolkodtam...)
29N
Lehet kicsit kapcsolatfuggo vagy es ezert akarsz egybol beleugrani ujjba.
Egy durva szakitas sokmindent kihozhat beloled, szerintem csinald amit a szived diktal, majd gyaszolsz amikor megall a zene
Nekem az első kapcsolatomnak lett vége, 7 év után.
Szinte ugyanezt éreztem. Pár napig fel sem fogtam, majd beütött a hiánya. Pár nap után én is gőzerővel elkezdtem társkeresőzni. Egy pár hétig elvoltam, találkoztam is 3 férfival. Nos, a 3.hónapban járok, mostanra töröltem magamat mindenhonnan. A randikhoz semmi kedvem nem volt. Mindenkiben őt kerestem, de rájöttem, hogy őt senki nem fogja helyettesíteni. Én meg nem akarok kibaxni senkivel. Így szépen lezártam ezt az ismerkedős történetet még 1 időre. Jelenleg a depis fázisban vagyok, minden este sírok reménytelenül, hogy én már sosem fogok másra úgy nézni. Valószínűleg nem így lesz, csak le kell zárnom magamban még teljesen ezt az egészet...
Fogalmam sincs, hány hónap "szenvedés" vár még rám, de nagyon tehetetlen vagyok, egész nap ő jár a fejemben és ez borzasztó. Végeláthatatlan.
Az a helyzet, hogy nőknél ez elég tipikus. Rengeteg nő van, akinek nincs normális önképe és önértékelése, ezért az egészet a férfiak visszajelzéseiből próbálják felépíteni.
Most pofára estél, szóval gyorsan akarsz gyűjteni pozitív visszajelzéseket, ezért lazán eldobod a tartásod. Ezekből az ismerkedésekből van utána általában a sírás, hogy csak megdugtak és kidobtak. Ha neked ez kell, hajrá. Ha nem, akkor meg használd már a fejed is felnőtt nőként.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!