Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy lehet túltenni magunkat (ha egyáltalán lehetséges ez) azon, hogyha életünk nagy szerelmét, a tényleg nagy Ő-t vesztjük el? Az okokat se tudom, egyszerűen csak vége lett, azt mondta, hogy már nem szeret.
Tehát a másik fél szakít, de valahol belül én tudom, hogy Ő volt az igazi. Tudom, hogy más nem lesz, akit ennyire tudok szeretni. Számomra minden tökéletes volt a kapcsolatban, nyilván a másiknak annyira nem, ha szakított, bár lehet, hogy csak egy elhamarkodott döntés volt a részéről is. Mindegy, ezen már nem lehet változtatni.
A kérdés adott, mi a megfelelő magatartás? Mi segít? Ismerkedjek és temessem el a másik emlékét? Fogadjam el, hogy ezen nem lehet változtatni és hagyjak fel az ismerkedéssel, ne legyek nyitott? Félek, hogy mindenkit elküldök elég gyorsan, mert nem lesz meg az, amit keresek a páromban.
Egy kései első kapcsolat volt, első szerelem számomra. Neki nem én voltam az első. Már eljegyzést is tervezgettünk nagyvonalakban. Együtt éltünk.
Sok ember próbálkozott nálam, de csak ő "felelt meg". Csak ollyannal vagyok képes együtt lenni, akivel akár életem végéig el tudom képzelni.
Most itt vagyok, viszonylag fiatalon (23 alatt), teljesen összetörve és nem tudom, hogy merre tovább. Sosem ismerkedtem, mindig volt, akinek tetszettem, sosem kellett törnöm magam. Tudom, elkényeztetettnek hangzik, de ez van, most próbálok változtatni, ha még nem késő. Az is nehezíti a dolgokat, hogy szerelem nélkül képtelen vagyok a szexre, szóval nálam hónapok kellenek ehhez. Nyilván ezt a korosztályomban lévő fiúk nem nagyon várják ki. Emellé még nagyon ragaszkodó típus vagyok, egyszerűen képtelen vagyok embereket elengedni az életemből. A koronavírus miatt, pedig max a netes társkereső jöhet szóba, amiben annyira nem bízok. A baráti köröm is kicsi, nincsenek fiúk, vagy akik vannak, már párkapcsolatban vannak, vagy már rájöttünk, hogy nem egymást keressük.
Mindenkinek köszönöm, ha hasznos választ ad, fel fogok mindenkit pontozni. Többet nem tudok tenni, de tényleg nagyon hálás vagyok előre is.
N
Hasonlóan éreztem magam 26 évesen, egy 7 éves első kapcsolat után.
Ezt most ki kell heverned, meg kell gyászolnod, ebben sajnos segíteni senki nem tud, senki nem fog átvenni a fájdalmadból.
Ne ismerkedj csak azért, hogy ne legyél egyedül.
Hidd el, idővel igenis lesz olyan, aki felkelti az érdeklődsed, nekem is most jött valaki az életembe.
Egyelőre én is félek, de úgy érzem, tudnám szeretni ezt a fiút. Idővel kiderül.
Te se temesd magad 23 évesen. :)
Az első és legeslegfontosabb dolog, hogy elgyászold a kapcsolatot. Ne eltemesd magadban, hanem nézz vele szembe, sírd ki magad, menj végig a gyászfolyamat minden fázisán, és zárd le. Beszélgess minél többet a barátaiddal/anyukáddal/bárkivel, akivel vagy olyan viszonyban róla. Ne egy másik emberben keresd a megnyugvást, mert az csak mindent megnehezít, és egy másik embert is becsapsz. És újra és újra eszedbe fog jutni.
Bár ez most hihetetlennek tűnik, de ha ezen végigmész, akkor rá fogsz jönni a másik hibáira, arra, hogy mégsem volt annyira tökéletes minden, és igenis fogsz még találni olyan embert, akivel kölcsönösen imádjátok egymást - még ha nehéz is lesz.
Kitartás!
Elmúltam 37 éves, házasságban élek több, mint 10 éve.
Voltak előtte futó és tartós kapcsolataim is, de ezen kívül egyre emlékszem vissza, így ahogy leírtad.
20 éves voltam akkor.
A fiatalságomhoz tartozó énemnek hiányzik, de a 'felnőtt' énemnek nem.
Ezt már abszolút külön tudom választani és külön is kell.
A mai napig tartunk valamilyen kapcsolatot, ami annyit jelent, hogy egy évben egyszer érdeklődünk a másikról egy mondatban.
Hiszek benne, hogy mindennek így kellett lennie és van élet ezután is.
Előre kell nézni, más megoldás nincs, vagyis ez a legtöbb amit tudok tanácsolni.
Ha ő lett volna életünk nagy szerelme aki hisz ebben...akkor őt rendelte volna mellénk a sors....
De mivel k**úrvára nincs velünk így ő nem az életünk nagy szerelme.
Nem minden love story végződik úgy, hogy mindenki azzal van, akit szeretne.
Az egy ideális Világ lenne , viszont akkor maszkot sem hordanánk :D
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!