Nem értem az exem?

Az exem szakítás óta (kb egy hónapja volt) keresett többször is.

Szakítás után kb 2 héttel írt rám, hogy találkozni akar. Én bele mentem.

A találkozás alaklmával csókolóztunk, sajnos le is feküdtünk, el mondta mennyire hiányzom neki stb...

Érdekes volt, hogy fel keresett, mert a szakítás napján nagyon rideg és kemény volt, nagyon határozottan mondogatta, hogy ne keressük egymást stb... még a számomat is letiltotta. Aztán két héttel a szakítás után msr keres? Be vallotta, hogy aznap este még sírt is utánam, pedig ő akart nagyon véget vetni a kapcsolatnak. Azt hozzá teszem, hogy úgy váltunk el, hogy elvileg még szeret, csak nem működnek köztünk a dolgok.

A lényeg, hogy el kezdtünk beszélgetni, találkozgatni, ez tartott egy olyan 2 hétig szintén mikor is ennek én véget vetettem, mert nem vezetett sehova. Legalábbis a végefelé már nem, az elején még jó ötletnek tartottam, mert az exem elmondása szerint megbánta a szakítást és azért keresett fel, mert nem akar el engedni, és valószínüleg összejövünk, de csak mikor már elköltözött otthonról ami még egy 4-5 hónap. Amíg a szüleivel él, nem tudna velem összejönni, mert már egy párszor szakítottunk ezelőtt és, hogy már nincs pofája otthon elmondani, de ha elköltözik akkor már ugye mindegy. Aztán pár nap múlva meg már azt mondta, hogy szerinte ezt már soha nem tudná közölni senkivel, mert a környezet már hülyének nézné, emiatt folyton emlékezne a hülyeségekre amiket a múltban tett. Ezért nem jöhetünk össze.

Namármost, én ennek nemrég véget vetettem ugye, merthogy ez nem vezet sehová. Ő azt mondta, hogy szivesen beszélget még velem ettől függetlenül, mert lát rá esélyt, hogy később már nem zavarná a környezete, de az is lehet, hogy mivel csak beszélgetünk, a személyes kontakt hiánya miatt, szép lassan ki szeretünk egymásból. Na én ebből nem kértem.

Csak azt nem értem, hogy ha ő nem lát esélyt erre a kapcsolatra, miért tartaná velem szivesen a kontaktot? Mikor szakítottunk konkrétan még engem kért meg, hogy ne keressem, mert tovább akar lépni, és ha beszélgetünk úgy neki nem megy. Mostmeg azt mondta, nem kavarja fel, ha beszélünk. Én ebből azt vettem le, hogy akkor érzelmileg máris el távolodott tőlem vagy már nem szeret, de ezek után is állította, hogy még szeret. Mondtam neki, hogy akkor amit ők akar az egy olyan baráti kapcsolat féleség. Erre azt mondta, hogy a barátom viszont nem tudna lenni, mert nem bírná elviselni ha nekem lenne valakim, plusz ő el ítéli azokat akik barátságban maradnak az exükkel, mert szerinte nem normális dolog. Most akkor kérdem én? Mi van???? Nem tudom követni egyszerüen! Mondtam neki, hogy ezzel a “néha beszélhetünk” dologgal szerintem ő csak magának akarja megkönnyíteni a továbblépést, mivel őt már nem zaklatja fel ha beszélgetünk, ezért ha beszélgetünk is, ő szép lassan tovább tud lépni rajtam, úgy, hogy nem kell a hiányomat szenvedje.

Csak nem értem őt mert az utlsó találkozásunknál mikor mondtam neki, hogy akkor mostantól vége, se találkozás se beszélgetés, írt nekem nemsokkal utána, hogy minden rendben volt-e hazafelé?

Nem hinném, hogy a szex miatt csinálja esetleg, mert megmondta nekem, hogy max beszélgetni tudnánk csak ez után, találkozni nem.

A legutóbbi találkozásunknál totál be volt parázva, hogy most találkozunk utoljára, emiatt ölelgetett egyfolytában, alig akart elengedni, közben mondogatta, hogy azért keressem stb...

Most nemrég mikor végleg elváltunk telefonban, azt mondta, hogy azért ha bármi baj van, nyugodtan hívhatom, kereshetem, ő itt van. Eddig ilyet sem mondott egy szakítás alakalmával se csak most. Szóval most mi van???

20/l 22/f két éves kapcsolat volt.