Elmennétek randizni valakivel, aki két napon belül 2x írja le ly-nal azt a szót, hogy "befejeztem"?

Nahát... aki nem éppen a legjobb helyesíró, azt azonnal ignoráljátok, mert szerintetek az kizárólag egy szar ember lehet, viszont akinek tökéletes a helyesírása, az emberileg is biztos nagyon tökéletes. Ti kajak Kazinczyt (is) keresitek egy férfiban? Ti gyökerek!

Nekem meg például pont tőletek, a finnyás grammar naziktól van herótom, akik fanatikusan azt csekkolják, hogy mikor vét a másik egy-egy véletlen elgépelést, elírást. Egyébként meg tosznék elétek olyan, általam összeállított helyesírási tesztet, kedves grammar nazik, hogy mind elhasalnátok rajta. Kezdjük a tulajdonnevek, s azon belül a földrajzi nevek melléknévképzésével. Akit eddig teszteltem, elbukott. Mind. Csak ezen. Úgyhogy aki mímeli itt a nagy helyesírásügyi nagykövetet, meg beleköt tízből kilenc hozzászólóba, hogy az milyen butácska, meg javítgat, minősít, degradál, ignorál helyesírás alapján, az számomra csak egy kamu báb, akinek annyira siralmas, egyhangú a mindennapi élete, hogy unalmában túljátssza a szerepét, s muszáj valahogyan felkeltenie a környezete figyelmét, adott esetben itt, GYK-n.

Egy kevésbé tökéletesen helyesíró személlyel sokkal szívesebben eldumálgatok, akivel tartalmasak a beszélgetéseink, mint egy olyannal, aki karót nyelve, betegesen, azonnal ugrik bárminemű ortográfiai hibára.

" mi van ha valójában sötét az illető"

Ez nagyon valószínűsíthető.

Ez nem egy elgépelés volt.

Egyébként ami azt illeti, hogy ki mennyi "hibát vét":

[link]

Nem foglalkozok olyan emberekkel, akik még legalább javarészt helyesen írni sem tudnak, vagy dupla számjegyű IQ szintre enged következtetni az írásképük.

Egyetlen "befelyeztem" után sem foglalkoznék ilyenekkel, ez kb. a 12 éves kislány kategória; a pár évvel ezelőtti "wagyok", meg "szíjja" szintje.

Egy ilyen után valahogy elmegy a kedvem attól, hogy megismerjem az illetőt, mert hasonló igényességet feltételezek tőle minden tekintetben, ideértve például a világnézetét, orientációit (illetve ezek hiányát), tájékozottságát, "véleményeit"...

Tulajdonképpen megkérdőjelezem az öntudatát (sentient/sentiency), és nem igazán tartom többre, mint egy két lábon járó, esetlegesen aranyos, okos, ügyes biorobotot, akinek az életcélja az, hogy jól érezze magát. Lényegében, mint egy aranyos kiskutya. Ha emberként gondolok rá, nem érződik "valódinak". Kivételt ez alól még nem találtam.

Persze ez nyilván egy radikális és sarkított példa, és más tulajdonságok is ide tartoznak, nem csak a helyesírás. Ellenben, ez annyira alap, mint hogy képes magát úgy-ahogy értelmesen kifejezni az ember.

2X/F