Mennyire fontos nektek a másik végzettsége?

A műveltség nem csak abból áll, hogy tudom, hogy xy csata mikor volt.

Az egyetemi/ főiskolai végzettség pedig nem zárja ki a gyakorlatiasságot.

Nehéz dolgok ezek, mert mindig az csapódik le, hogy pl. a szakmunkás az “ hülye”. De ez nem így van.

Ám más világ , más attitűd.

Én pl. családjogi ügyvéd vagyok. Ehhez értek, jogszabályok stb. Nekem olyannal “kell” beszélnem, aki ehhez hasonló körökben mozog, nem nagyon tud előremozgatni vagy motiválni, hogy pemszlit vagy ecsetet kell használni festéshez? valamit, meg azt a kék árnyalatot, ami a vödrön van...azt fesse le.

Pontos vagyok, bogarászok sokszor törvényeket este 10 ig , szaladok ide oda....ezt nem mindenki tudja beemelni , hogy engem ez köt le, ez foglalkoztat szinte 0-24 ben.

Ügyvédek közt mozgok, akik hasonlóak; egymással beszéljük meg a hülyeségeinket,tanulságainkat. Értenek engem.

A festő meg pontosan tudja a feladatát ugyanúgy, de nem fogja érdekelni, hogy mit intéztem itt -ott, miért kellett 3* elmennem a bíróságra. Kifulladnak a kereteink gyorsan, , vagy hogy írjam.

Más hozzáállás, más világ.

S hangsúlyozom, ezt még kb. 10 éve nem teljesen így gondoltam, úgy voltam vele, hogy ha már leír 3 mondatot helyesírási hiba nélkül meg tudja hogy Mozart az nem csak édesség , az már jó.

Na, ennél azért több kell.

De erre csak pár éve jöttem rá.

Úgyhogy egyúttal üzenem pl. annak a hozzászólónak, aki írta, hogy az okj -s párjával jobban tud beszélni, mint az egyetemista társaival, hogy : MÉG.

Lesz egy szint , ami meghatározza az egészet. Ha az okj-s párja fel tud jönni az ő szintjére, akkor semmi gond. De általában nem ez szokott lenni. S minél mélyebb a szakadék ( végzettség különbözősége) , annál rosszabb.

Mondd már meg, pl. Téged, marketingesként miért érdekelt az asztalos párod munkája, őt meg a tiéd?nem is értem ezt a dolgot.

Illetve , már hogy lenne az én szegénységi bizonyítvánxom, mikor direkt leírtam, hogy ez az én érdeklődési köröm, s ilyen emberekkel vagyok körülvéve, tehát nem izoláltam magam !? :)

Ők tudják mivel jár ez, van közös témánk.

Nem adom ki teljesen magam, de természetesen a párom is hasonló területen dolgozik, tehát szintén van közös témánk, sőt egyes területeken egybefonódik a munkánk, vannak jó kis egyetemi sztorijaink , pár tanárát én is ismertem....stb.

( btw. azt látom, hogy akik önértékelési zavarokkal küzdenek, azoknak hopp, máris kiszaladt a nyuszi a bokorból. Ez is egy érdekes szociológiai kísérlet alapja lehetne......)

Tapasztalatom szerint általánosságban az iskolázottabb emberek sok mindent másként látnak, pozitív értelemben. Több mindenről lehet velük beszélgetni, jobb a probléma megoldó képességük, képesek hosszú távon gondolkodni.

Nyilván vannak kivételek, tehát tanult ember, mégsem képes ezekre, v nem tanult és képes ezekre. De azt is tudom, h pl. egyetemen, főiskolán a tanulással egyben azt is megtanítják, hogyan gondolkozz hosszútávon, csapatban, hogyan oldj meg szisztematikusan problémákat, stb.