Volt már itt olyan, hogy lányként kezdeményeztetek, vagy veletek kezdeményezett egy lány?

Én nem, de családomban közvetlenül látok ilyet.

Helyes, szép, nyílt szívű, önálló, 24 éves lányka kezdeményezett a nővérem fiával.

A srác 36 és még nem volt (!!) nője előtte. De ettől aztán, hogy egy ilyen lány kezdeményezett nála, olyan magas lóra került a srác, hogy nagy arca lett, mit ne mondjak.

A kapcsolatból amit mi láttunk (amíg tartott): Mindig a lány pitizett, egyáltalán nem becsülte meg a pasi. Nem is beszélt vele szépen, nem is volt hozzá nagyvonalú (pedig lett volna rá lehetősége).

Igaz, itt a kiscsaj végülis tukmálta (is) magát, lehet ezért.

Keresem a szemkontaktust, mosolygok, keresem az illető társaságát, ha ismerem, burkoltan lehetőséget adok a közeledésre (felajánlom a segítségem, vagy ha pl mesél egy közelgő programot/helyet, amire megy vagy menne, érdeklődést mutatok, vagy azt mondom, hogy gondolkodtam rajta én is, vagy lehet, én is benézek, aztán ha lelkesedik, vagy elhív, akkor célba értem:) )

Azt ebből adódóan kifejezetten utálom, mikor magam elé bambulok vagy olvasok és valaki akkor szólít le. Nekem ez egyenlő az intim szférámba gázolással, mert nem adtam jelét az érdeklődésnek. Ilyenkor sem vagyok bunkó, csak szeretem, ha csak akkor "piszkálnak", ha én is akarom, meg persze ha eleve olyan a hely. A könyvtár vagy a kávézó nem olyan, mert oda nem (másokkal) szórakozni megyek, de egy buli vagy koncert inkább.

Sok kapcsolatomban a nő kezdeményezett.

Szerintem nincs ebben semmi rossz. Az kezdeményezzzen akinek tetszik a másik. Ha éppen a nőnek tetszett meg a férfi, akkor a nő. Nem lesz ettől értékteleneb vagy ciki.

És a kezdeményezés lehet egy mosoly, egy finom érintés, egy semleges kérdés, ami nyitva hagyja a folytatást vagy direktebb módón kávéra invitálás, jel, akármi.

Marhaság agyalni és ilyen-olyan elméletekre hivatkozni, ha tetszik, akkor lépni kell bármilyen nemű is legyen.