Milyen borral van a legnagyobb esélyem egy lány bugyijába bejutni? SOS

@21: Szerintem se nem sznob, se nem túlszocializált, inkább csak simán olyasvalaki, akinek egy hártyavékony kis tudása van a borokról és ezt ő nagyságrendekkel túlbecsüli, miközben kezdőkre jellemző tévedésekbe esik.

Valahol az első csúcsnál van:

[link]

Nem vitatkozom, elképzelhető, hogy az ismereteim a borkról felületesek. Sajnos szerkeszteni nem lehet az előző hozzászólásomat, hogy javítsam.

Valószínűleg a fejemben az édes bor fogalma nagyon összekapcsolódik a kamaszként elkövetett iszogatásokkal.

De ha hozzáértőként tudtok ajánlani olyan édes bort, amit valóban érdemes megkóstolni, azt megköszönöm!

12 voltam

@25: A kamaszként elkövetett iszogatásokkal is összekapcsolódhat, de az édes borok hírét leginkább az iszonyatos mennyiségű gagyi, pancsolt lőre tépázta meg.

Az édes borok jó része ugyanis nem édes, hanem édesített. A közkeletű tévhittel ellentétben nem cukorral (vagy csak minimális részben), hanem olcsó, rettenetes minőségű, ámde cukorban gazdag mustsűrítménnyel. Ezen kívül az erjedést idő előtt meg szokták állítani, tipikusan hűtéssel, kénezéssel. Az alapanyagul szolgáló szőlő pedig mind fenolosan, mind aromásan éretlen, rossz minőségű, túlterhelt tőkékről származó akármi. Összességében ezek a borok szörnyűek.

Az igazi édes borok viszont természetesen édesek. A szőlő minden tekintetben érett és természetesen töpped, a cukortartalma természetesen koncentrálódik. Ezzel koncentrálódnak az érett aromaanyagok is. Ettől jó az igazi, természetes édesbor. Ez a töppedés létrejöhet simán attól, hogy a teljes érettség után is a tőkén hagyják a fürtöket - olyankor a fürtkocsányok elfásodnak, megszűnik az anyagáramlás a szőlőfürt és az anyanövény között, a szemek vizet kezdenek veszíteni és töppednek. Az igazi késői szüretelésű édes borok így készülnek. Aztán történhet botritiszesedéssel is - egy gombafajta támadja meg a szőlőszemeket, elvékonyítja a héjat, amitől ugyanúgy vizet veszít és koncentrálódik. Az aszúborok készülnek így, illetve részben a szamorodnik. Történhet úgy is, hogy szüret után hagyják töppedni a szemeket, a szalmaborok készülnek így.

A lényeg a lényeg, hogy természetes édes legyen, ne édesített. A botritiszesedés során mondjuk különleges ízt kapnak a szemek, ami a többi metódusra nem jellemző.

Ha jót akarsz inni, Magyarországon a fehérekre kell hagyatkoznod. Nagyon ritkán, 10 évente egyszer-kétszer készül egy-két pincénél természetes félédes vörösbor, de édeset még soha nem láttam.

Konkrétan egy Oremus Szamorodnit, vagy késői szüretet, vagy egy Demeter Zoli/Sauska késői szüretet ajánlok első körben, ismerkedéshez. De minden minőségi Szamorodni/késői szüret jó bevezetés az édes borok világába. Minőségi = szinte biztosan nem szuper/hipermarketekben vett, hanem borszaküzletben, és 3 ezer forinttól felfelé találni ilyen borokat. Ha egy édes bor 3 ezer alatt van, akkor minimum gyanakodni kell. De tipikusan inkább 4-5-6 ezrek/fél literes (nem 0,75-ös) üveg. A jó aszúk meg bőven 10 felett.

@27: Nem, egyáltalán nem drága a gagyi műstsűrítmény. És bizony ipari mennyiségben megy a mustsűrítményezés. A cukrozás viszont nem jellemző. Na meg kicsit más törvényi lehetőségek vannak a kettőre.

A szőlő felvásárlási ára valóban alacsony, bár az utóbbi években ment felfelé. De valamire való pincék saját szőlőből csinálnak bort, úgyhogy ez teljesen mindegy is. Főleg, hogy nem ritka az erős terméskorlátozás, akár 0,5-1kg tőketerhelés. Ez ugye picit más, mint a felvásárolt szőlőké, ugye :)