Mit tegyek most?

Fél éve ismertem meg a legszebb csajt, akit valaha is ismertem. Utána össze is jöttünk, de egy hónap után szakítottunk, mert szerinte nem vagyunk egymáshoz illőek. Azóta nem nagyon tudok túl lépni rajta, folyton csak ő jár az eszembe. Azóta barátok vagyunk, sokszor találkozunk. Múlt héten voltunk közösen egy buliban, és ott ittunk is, és utána amikor haza kísértem, akkor megfogta a kezemet. Ezt nem tudtam hova tenni, azóta gondolkozok rajta, hogy megkérdezzem-e, hogy újra megpróbáljunk-e együtt lenni.

Néha úgy érzem, hogy ha vele nem is lehetek együtt, senki mást nem fogok tudni megismerni. A középiskola utolsó évében járok, és arra gondolok, hogy ha végzek, és kikerülök munkahelyre, akkor már nem lesz lehetőség ismerkedni, nem lesznek az osztálytársak, akikkel jóban vagyok, rajtuk kívül meg nincs más barátom. Úgy érzem, hogy suli után egyedül maradok, és nem lesz már lehetőségem ismerkedni. A munkahelyen, ami jellemzően irodai munka, nem lesz szinte egy nő sem, maximum egy-kettő, aki persze már férjnél van. Legalább is így gondolom most. Néha azon gondolkozok, hogy ha valaha is lesz valaki, akivel együtt tudnék élni, őt is 35-40 fele fogom megtalálni és ekkor lesz gyerek, stb., vagy soha. Úgy érzem, hogy a sulin kívül már nem lesz lehetőség úgy ismerkedni, főleg nekem, hogy félénk típus vagyok, aki nem nagyon mer kezdeményezni. Úgy érzem, hogy én vagyok az, aki örökké egyedül fog élni, és sohasem lesz barátnője/felesége/gyereke.

Szerintetek reálisan látom a dolgokat?