Hölgyek, lányok! Nemrég olvastam egy cikket, ahol a csaj elmondta, hogy a mai férfiak nem tudnak társalgást kezdeményezni. Se interneten, se személyesen. Mennyire igaz ez?

1#. Számtalanszor írtam már rá úgy lányokra. Nem alpári módon, sőt, még közös témával kapcsolatba is volt észrevételem. Adatlapját végigolvastam, úgy írtam. Még se kaptam semmi választ... Erre varjál gombot. Ha nem vagyok szimpatikus, akkor legalább annyit írjon már a tisztelt hölgy vissza, hogy bocsi, de nem . Elég lenne annyi.

Akiknek nincs pár sor a bemutatkozásukba, rá se írok. Mert minek? Milyen témába induljak el...? Vannak problémák.

30F

Én igaznak érzem. Bőőőődületesen sokat ismerkedtem neten. Eleinte hagytam, hogy a férfiak írjanak rám (később nem, erre majd visszatérek) és egyszerűen tragédia. Semmi egyedi, semmi logikus, semmi kreatív nem volt abban, amit írtak. Vagy a mizu hogy vagy ment, vagy a hogy telt a napod, vagy a mi a hobbid és társai... Tudod, mikor a 40. pasi ír rád ezzel, nincs kedved újra leírni... Pont, ahogy ők is copy+paste-olnak, úgy nekem is lettek ezekre előre megírt válaszaim. Sok esetben megérte előre megírni egy 4-5 soros üzit, mert ha eredetileg egyenként megírtam volna nekik, k*vára nem lett volna kifizetődő. Ugyanolyan fogyatékos folytatás jött, az "ahha" "értem" és társaival, vagy a reakció nélküli kövi kérdéssel.

Volt, ahol ezt szóvá tettem egy idő után, mert már én nem akartam elhinni, hogy ennyire fogyatékosan indítanak. Hogy ennyire nem elég nekik semmire az, amit belőlem látnak és ilyen proli, felületes módon kell beszélgetni. A válasz? Jaj, próbálnál te kezdeményezni, majd megtudnád! Jaj, egy idegennek hogy beszéljek?

Ahha. Rózsám, megmutassam? Megmutatom.

Akkor elkezdtem én írni a fiúkra. Levetkőztem a gátlásaimat, nem féltem attól, hogy valami bullshitet írok a szemében, elvégre is minden csoda 3 napig tart, én meg bolond vagyok amúgy is, nem baj, ha erre lesz kezdettől tréningezve. Olvasgattam is kicsit a témában, meg a saját fejem is használtam. Volt, amikor a nála látott dolgok egyikére kérdeztem rá, olyanra, amiről feltételezem, hogy nem sokan kérdezték még, pl egy motoros srácnál nem a motorozásra, hanem konkrétan a tuning meg a jogsi részére, mert én is akartam ilyesmit, másnál volt kirándulós kép, ott arról, mert az is érdekelt és anno sokat olvasgattam a fórumokat felszerelés témában... Lehet, hogy csak nekem nincs ennyire szottyadt, szürke életem, de az emberek 90%-ának dolgaival kapcsoaltba kerültem, akár csak érintőlegesen, de gyakran hobbi szinten, huzamosabb ideig is. Simán mertem in medias ressel egy "Szia!:) Tudom, fura hogy rád török ezzel, de komolyan érdekel.../ Szia!:) Bocsi a hirtelen kérdésért, de felfigyeltem az adatlapodon..." és társai. Más esetben meg vannak a jó öreg szituációs kérdések, a "mit tennél/hova mennél/hogyan tennéd" kategória, ami kellő teret és érdekességet ad az illetőnek arra, hogy ne csak 2 szóval elintézze. Volt, akire azzal írtam rá, hogy "tegyük fel, hogy elmegyünk randira..." és a szituáció kapcsán kérdeztem valamit. :D El is mentünk randira, bár nem az előre megbeszéltek szerint zajlott, nem borítottam rá a bort. :D

Azt kellene megérteni, hogy a chat és az üzenetek nem azonosak az élő beszéddel. Itt nem kell felvezetni meg próbálgatni, hogy esetleg véletlen urambocsá zavarsz-e, mert akkor válaszol, amikor akar. Meg nem kell meséltetni, beszéltetni, mint egy régi ismerőst. Személyesen más az ismerkedés, ott kiindulhatsz az adott szituból, amibe keveredtetek együtt (nem vagyok a leszólítás híve) és ha vevő rá, folytatni fogjátok. Ha meg nem, akkor meg egy kedves, semleges interakció volt, nem nyomulás meg számelkérés meg randira/kávéra invitálás. Online viszont az embert egyrészt nagyon sok inger éri, másrészt meg ő dönti el, hogy mit mikor olvas el és mire válaszol. Te bedobod az üzeneted és hagyod, nem kérsz rá engedélyt, nem puhatolózol, ha ráírsz, elég evidens, hogy meg akarod ismerni, főleg társkeresőn, totál fölösleges ezt leírni. Elkezdesz vele dumálni, ha érdekes vagy és szimpi, reagál, ha nem, nem, akár akarsz vele ismerkedni, akár nem, akár párt keresel, akár nem. Nem bohócot kell csinálni magadból, azzal egyetértek, de el kell adni magad, ezt pedig csak személyre szabott üzenettel, üde színfoltként lehet.

Az oldalon sem válaszolok az ezredik ugyanolyan kérdésre. Egyszer, mikor még érdekes volt, kifejtettem a véleményem, utána már nem izgat. Ismerkedésnél sem szeretem ugyanazokat a köröket futni. Ha lesz létjogosultsága és számít majd, megtudja, hol lakok, mi a hobbim és van-e testvérem. De amíg nincs, addig menjen valami tök random, tök új, épp emiatt érdekes beszélgetés egy random témáról, szerintem.

Az a baj, hogy nem gondolkodtok a másik fejével. Ti akartok valamit és annak szellemében írkáltok... Eléggé érződik.

#12 en vegig olvasatam amit irtal.

En a leszolitas hive vagyok, szerintem az online ismerkedes a no kezebe adja az irnyitast, holott azt a ferfinak kellene kezelni, legalabbis, en szeretem a “gyeplot” a kezembe tartani. S kb 10 nobol aki valaszol neten jo ha eggyel osszejon a randi, s annak is eveken at kell konyorogni, egy kaveert. Ne ez legyen mar a normalis. Orakat toltok azzal, hogy valaszoljak, s eltunnek mint szurke szamar a kodben. Nah de nem akarom itt a lelkemet kionteni.

Visszaterve amit irtal, neked egyszerubb helyzeted van meg igy is, mivel 10 bol 8 noi profil nincs kitoltve. A maradek kettőre meg kb senki nem ir ra, mert szegeny nem tul attraktiv, s most finoman fogalmaztam. A kovetkezo problema, az akire az ember rair, az igy nez ki: egy idezet a profilszoveg.

Illetve van egy kozeli kep az arcarol. Valamint egy ilyen szep vagyok kep, es egy masik olyan szep vagyok kep. (Je esetben, nincs filter a kepeken) Azon kivul, hogy a lany vonzo, semmivel nem lehet “dolgozni”, kreativmak lenni.

Akkor minek írsz rá? :D Vagy csak nekem nincs mágnes a nemiszervemen, hogy mindenkire ráírkáljak, aki csak szimplán előnyös külsejű? Nincs infó? Nincs tartalom. Nincs tartalom? Minek nekem ez az ember? Nálam full ki volt töltve a profil és volt egy tucat kép, mert akartam ismerkedni és biztosítottam erre "teret". Amúgy írtam olyanra is, akinél semmi nem volt (hát az olyan is volt a beszélgetés alatt is, mindegy), de ott is el tudtam indulni valami random shittel. Kitaláltam valamit, aztán vagy bejön, vagy nem. Vannak témák, amik minden (gondolkodó) embert érintenek. Tökéletesek kezdésnek. És most nem feltétlen Orbánisztán eszméinek megvitatására gondolok, hanem valami egyetemesebbre. A beszélgetést mindig a magam színvonalához igazítom. Aki nem tud egy "milyet szartam" szintnél magasabban működni és nem kötik le a gondolkodást, fantáziát igénylő dolgok (pl amit említettem is, a szituációs kérdések, vagy beszélhetünk itt más eszmecseréről is), az kell a fenének.

Olyanokkal ismerkedtek, akikkel fingotok sincs, mit tudnátok kezdeni a dugáson kívül, de ennek ellenére nyomultok, mert begyün. Tudom, mert FB-n nekem sem lát semmit egy idegen az adatlapomból, csak a szülővárosom, a borítóképem meg a profilképem. Sokra nem megy az infóval, ennek ellenére rendszeresen találnak be ismerkedni vágyó random emberek a fantáziátlan fsságaikkal.

#12-14 szívemből szóltál. :)

Ha pasi lennék, most tuti kikezdenék veled. :D

Na jó, nem. De azért jó látni, hogy van még, aki épkézlában meg tudja fogalmazni a fent írtakat. Nekem így tuti nem ment volna.

Most ezt be kéne keretezni, és válaszként körbeküldeni az összes "miért nem találok nőt, pedig annnnnnnyira próbálkozom" kérdésre. :D

A minap volt egy elmés beszélgetésem fészen, pont ez a kérdés jutott eszembe.

Szó szerinti idézet:

Ő - Szia

Én - Hello

Ő - <3

Én - ?

Ő - Mizu?

Én - Ki vagy?

Ő - Ismerkedni akarok.

...most őszintén, ezzel mit lehet kezdeni? Baromi szánalmas az egész szitu. Ha még a ki a tököm vagy kérdésre épkézláb módon válaszol, bocsi de bunkó vagyok, XY vagyok, itt és itt láttalak és ez és ez miatt szeretnélek megismerni... de így?