Ismerkedés kezdeti fázisában, vagy akár a legelején mit gondoltok arról, ha valaki kijelenti, hogy ő "életre szóló kapcsolatot keres"?

Nekem elég riasztó lenne, ha valaki így indítja az ismerkedést. Komoly kapcsolatot keresek én is, nem csak egy futó kalandot, de ezzel meg mégis átesik a ló túloldalára a dolog.

Lánykérésnél romantikus mondani, hogy azt szeretném ha egy életre a párom lennél, de ha már a második randin benyögi ezt valaki nálam is gyanús lenne a dolog. Én egyetértek, hogy csak egy borzalmasan önbizalomhiányos, szeretetéhes ember tartja jónak ezt hallan már az elején. Nekem inkább az jön le ebből, hogy már kétségbeesetten akar maga mellé egy párt, magához akar láncolni minél jobban, hamarabb. Túl sok és túl gyors, ismerkedésnél szeritem jobb ennél lassabban haladni.

Én azért nem mondanám így ki ezt, mert:

1. Felesleges elvárásokkal terheled ezáltal az ismerkedési fázist, ami megfelelési kényszert válthat ki mindkettőtökből, megnehezítve a nyílt, laza, őszinte, jókedvű ismerkedést.

2. Szerintem a hozzáállásod alapján elég hamar le lehet szűrni, hogy komolyan gondolod-e a párkeresést vagy sem, önmagában az, hogy kiírod ezt a szándékot, nem igazán jelent semmit. Ezt bárki kiírhatja, valódi szándékaitól függetlenül.

3. Ez egy rossz képet fest, mert azt jelenti, hogy téged elsősorban nem az ember érdekel, akivel ismerkedsz, hanem csak egy megfelelő eszközt keresel ahhoz, hogy a saját idelizált képedet elérd. Tehát nem olyan emberi értékeket keresel, amik a kötődés legmagasabb fokát váltják ki belőled, hanem egy saját magadról alkottál egy képet, és ebben így kötődsz >valakihez<, akinek igazából nem fontos a személye. Ebben a képben te vagy a fontos, nem a párod és nem is a ti közösségetek, kapcsolatotok. Nekem ezért lenne elsősorban visszás ezt látni.