A kérdés Tényleg szégyellnem kellene magam amiatt, mert nekem nem kell olyan férfi, akinek vannak korábbi kapcsolatából gyerekei? Ti tudnátok más nő fészekalját nevelgetni? Mert én nem. 30N

Nem neked kell azt hiszem nevelgetni.

Amúgy senkit sem érdekel, hogy nem tudod elfogadni. Akkor olyat keress, akinek nincs gyereke.

Nem kell magad szégyelni,ne ismerkedj olyannal akinek gyereke van.

En nálam előny ha van gyerek mert én nem akarok. Ink elfogadom más gyerekét,nevelgetem.

n25

Nem kell senki pulyája,szülök magamnak ha akarok.

gyerekes férfihez mentem hozzá,de hálistennek nem tukmálja rám és elmehetek ha hozza. nem vagyok én teréz anya hogy mindenkit szeressek.

Mondjuk én ezt nem éltem át, mert még gyerek vagyok (17, mindjárt 18) de a másik oldalt megtapasztaltam.

Szerintem nagyon ÖNZŐ és finnyás, (és már bocsánat) undorító hozzáállás ez a 'más gyereke', 'más fészekalja' nem nevelgetése dolog. Főleg úgy, hogy az ilyen esetek nagy részében nem is arról van szó, hogy neked kéne 'nevelgetni' más nő fészekalját, hanem egyszerűen- nem szemet hunyni és inkább vakon lenni a tény fölött, hogy jézusom egy gyerek más nőtől, fúj akkor más nővel is volt előttem (ami amúgy gyerek nélkül is nyilván így volt, csak ha van egy kézzelfogható bizonyíték, akkor előjön ez a belénk nőkbe kódolt viszolygás,versengés?)- elfogadni mint a párod részét. Viszont sok agancsos, domináló, hiú hölgy egyszerűen nem tudja elfogadni, hogy osztoznia kelljen valaki olyannal, aki nem belőle van úgymond, nem ő szülte (más gyereke) a párján. Úgy érzi, hogy akkor valószínűleg kevesebb figyelem jutna rá, kettejükre, vagy valamiben hátrányt szenvedne a kapcsolatuk, plusz amikor még a nevelgetést is az ő dolgának hiszi a nő, esetleg tényleg elvárná a párja, akkor meg bekapcsol az, hogy az ő ideje, energiája bizony ne már más gyerekébe áramoljon (megint visszajutottunk az önzőséghez) akit nem ő szült. Itt meg felmerül a kérdés, hogy vállalja-e ezt a tényleg velős kockázatot a párjáért, vagy neki nem ér ennyit az egész. Tényleg nagy dilemma.

És bár leírtam a véleményemet őszintén, mert én is átmentem ezen (csak a másik oldalról), egy ilyen helyzetben nem, nem kellene szégyellned magadat amiatt, hogy neked nem kell olyan férfi, akinek vannak a korábbi kapcsolatából gyerekei. Mindenkinek szíve joga ez.

Végül pedig hadd hozzam fel a saját példámat. Édesapámnak kb 2-3 kapcsolata szakadt meg úgy, hogy amikor azt mondta 'most bemutatnám a gyermekeimet' a nő azt mondta, hogy akkor ő köszönte szépen, itt vége, vagy kiderült hogy én nála lakom és így nem vállalja stb. És bizony a húgom meg én is úgy születtünk, hogy apának már az előző házasságából volt két gyereke.

Most az utóbbi időkben (4 éve már) sikerült egy olyan párt választania, aki ugyan nem nevel minket, és a lehető legsemlegesebben áll hozzánk, legalább nem mondta azt, hogy a gyerekek miatt esélytelen. Volt nagyon sok gond itt is, és még néha van is ebből, de lehet úgy volt vele, hogy mindjárt kirepülünk oszt annyi, vállalta. Lehet hogy ez is ritka mint a fehér holló. Viszont ehhez kellett az, hogy apának mindig az első helyen álltunk és állunk a mai napig (62 éves) és a fontossági sorrendet mindig ismertette már a kapcsolatai elején, hitte naivan, hogy megoldható az, amit te is kérdeztél a kérdésedben kérdező. Ő férfi létére ezt felvállalta, és bár mondható korban már idősnek, a mai napig megvívja a csatáit ezügyben- értünk.

Figyelj utolsó,szerinted nem rossz érzés,amikor a feleség le van tojva,mindent megtesz de ha a máskölkének kell valami akkor szó nélkül elrohan otthonról? amikor a kis rohad*k kihasználja,hogy apuci csak neki ad igazat és direkt kicsesz veled,aztán megy árulkodni? amikor a közös gyerekre félretett karácsonyi pénzt elutalja gyerektartásra és a miénk csak egy túrórudit kap,azok meg anyucival dőzsölnek a sok juttatásból?

azért lássuk be,rohadt büdös dolog más elba**** nevelését elviselni,és még csak egy pofont sem lehet neki adni mert vinnyog az apjának. (de azért előtte megverte a kisgyereket,mert tudja, hogy mindent szabad). Nem alaptalanul utálják egyes nők az előző almot,na.