Hölgyek, urak, mit gondoltok, egy, a korábbi kapcsolataiban sosem nélkülöző nő megállapodhat egy kevésbé tehetős férfi mellett?

Tudom-tudom, sokszor lerágott csontnak számítanak már a különféle viták arról, hogy mi kell a nőnek, mi nem kell a nőnek, miért szemetek a nők, és miért nem szemetek a nők. Söpörjük félre az előítéleteinket, és próbáljuk meg racionálisan megközelíteni a problémát, talán hasonló kérdést még nem tett fel senki.

Szerintetek azok a nők, akik a korábbi kapcsolataikban megszokták a "jólétet", ők vajon hozzá tudnának szokni egy olyan életmódhoz, ahol egy férfival nem jutna minden évre külföldi nyaralás, új autó, új ház, lakásfelújítás, házfelújítás stb.? Mennyire lehetnek képesek a nők leadni azon elvárásaikból, miszerint a férfinak meg kell lennie az elégséges egzisztenciának? Ebben az igen méltatlan, ínséges időkben, amikor minden pénzünket viszi az állam bácsi különféle röhejes adók formájában, hogyan legyen képes megfelelni egy férfi a nőknek, ha a fizetésből szinte semmi nem marad? Hogyan legyen képes ilyen szemét időkben egy férfi fenntartani az egzisztenciát? Azt a bizonyos egzisztenciát, azt, amit sok esetben csak igen nehezen, vért izzadva tud egy férfi összehozni, s amit a nők elviekben minimálisnak tartanak, ám sok esetben bizony igen komoly követelményeknek tűnnek ezek.