Igy van ertelme elkezdenunk?

Egy ideje mar ismerkedunk, de csak par hete valt egyertelmuve, hogy mindketten erdeklodunk egymas irant. Igazabol nagyon bejon nekem, csak szamomra picit fura, hogy intelligens pasi (26 eves), viszont egyaltalan nem foglalkozik onismerettel, onfejlesztessel. Nekem ez 14 eves korom ota az eletem resze (23 vagyok). Sokat olvasok, eloadasokra jarok (nem szabopeter!), vannak hasonlo gondolkodasu barataim akikkel sokat beszelunk ezekrol, probalunk segiteni egymasnak. Es kicsit nehezen kepzelem el, hogy milyen lenne egyutt lenni valakivel akinek minden teljesen idegen ami szamomra fontos. Mert az alap elkepzelesem, hogy a fejlodesnek es valtozasnak allandoank kell lennie es mindig jpbb szeretnek lenni (nyilvan nem megy ilyen egyszeruen, de torekszem), o viszont nem kuzd semmiert, csak abrandozik kicsit es elvan a mindennapokban, mintha homolba dugna a fejet. De ettol fuggetlenul valami megis vonz hozza, vagyom ra, olyan tisztaszivu, szeretetremelto... Nem tudom mit tegyek.