Ti hogyan kozolnetek a betegsegetek? Itelkezest nem kerek, koszonom.

Hát most kivételesen nem leszek paraszt csak mert én is defektes vagyok...

Nem tudom, jó kérdés. Gondolom klinikai depressziós vagy minimum. Legyél őszinte, de nem kell mindjárt ajtóstul rontani a házba. Mond el hogy régen ez meg az ért, kicsit rosszul voltál miatta, aztán annyi.

Ameddig csak ennyit adsz elő, hogy depresszió ezt le fogja reagálni egy váll vonással jó esetben, mivel a legtöbben nem tudják ez mit jelent és egyenértékűen kezelik a hétköznapokban használt szóhasználattal.

Az a baj, hogy a magadfajta nagyon kockázatos társ ha leáll a bogyókkal meg a terápiával és a kedves jelentkezőnek fogalma sincs mire vállalkozik ha ez bekövetkezik. Úgy értem, hogy ha megkattansz akkor melled olyan valaki kell aki tudja mi a teendő ilyen esetben.

Gondolom utálsz egyedül lenni, szóval bele akarsz vágni, de azért ez gondold át előtte szerintem.

Megosztanék vele néhány részletet abból a "csúnya múltból". Kicsit beszélgetnék vele róla, majd úgy is feljön, hogy nagyon nehéz lehetett neked, nem tudom hogy bírod, és társai. Na akkor közölni vele, hogy már jól vagy, de pszichiáter segítségét kérted. Ennyi. A lényeg, hogy legyen rálátása, hogy mi miért történik.

Számtalan módon lehet egy dolgot tálalni. Ha te ezt szeretnéd, mindenképpen menj bele előtte legalább egy töredékébe, hogy mi is váltotta ki.

#5 Ez akkor is semmiség. Szúnyogcsípés. Lehet nincs is szükséged erre a sok bogyóra, csak azért tömik beléd, hogy keressenek rajtad.

Akiknek tényleg baja van ebben a sportágban, az sosem gyógyul meg...

De nem vagy mániás depressziós,mert a múltban történtek dolgok, és amiatt van.Tehát nem eleve természetedből fakadó.És most bocs, hogy ilyet írok, de a pszichiátered nem a legjobb, mert begyógyszerez, azzal elnyomja a tüneteidet, és kb nem érzel semmit(kb. 15 évesen voltam 3x, adott gyógyszert,amitől semmmi nem hatott meg),majd súlykolja beléd a sok pozitív dolgot, és vár, hogy meggyógyulsz. De ha közben teli vagy nyomva gyógyszerekkel, hogyan látja rajtad a változást az orvos, vagy Te hogyan érzed a változást??

Amúgy szerintem nyugodtan elmondhatod simán, voltak gondjaim régen, de járok orvoshoz, hogy változzon a hozzáállásom stb..Nem az első randin, de szép lassan, és szerintem el is lehet fogadni.FŐleg ha elmondod nagyjából, mi az oka hogy dokihoz jársz.

Azt hittem valami másról lesz szó, nem fél éves/éves gyógyszerszedésről.

Túl nagy jelentőséget tulajdonítasz neki.

A depressziót ne fogadd el, ne barátkozz meg vele!

Nem egy egészséges mentális állapot! küzdened kell ellene!

Én mondhatni megjártam ugyanezt a dolgot, hogy megjátszottam magam évekig (7 évig voltam depressziós), álarcot viselsz, olyannak mutatod magad amilyen SZERETNÉL lenni!

Mondjuk te egy kicsit súlyosabb eset vagy (nem leszólásként!), mert te gyógyszert szedsz és terápiára jársz.

Mondjuk ki, ez eléggé ijesztő tud lenni egy ember számára!

Akkor mond el ezt neki, ha úgy érzed megbízol benne annyira, hogy közöld ezt vele.

24F