A lányok is agyalnak néha hogy "mi let volna? " egy pasival kapcsolatban, vagy kihagyott lehetőség miatt?

Nem titok hogy mi pasik hajlamosak vagyunk agyalni egy kihagyott lehetőséget... évek után is! Épp ezt teszem most...

azzal a lánnyal csak néhányszor voltunk együtt egy tanfolyamon, mindig fáradt volt, csendes, "most nem beszélnék" tipus - de jól nézett kis, szép szemei voltak és nagyon aranyos volt, tipikus "falusi lány".

Ez három évvel ezelőtt volt, és nemrég tudtam meg, hogy házasodik.

Persze, eléggé tapasztalt vagyok magammal szemben hogy tudjam, mikor kell kűzdeni egy lányért, és mikor nincs fogalmam sem. Az ő esetében mindig is úgy gondoltam, hogy "ugyan jó lehet, deeee valami extra hiányzik... még ha össze is jöttünk volna, egy hónap után azt kellett volna mondjak, hogy bocsi, én a szenvedélyesebb lányokat kedvelem."

Mégis, kicsit rosszul érzem magam, hogy nem mentem utána, nem írtam utána vagy meg sem próbáltam...

ez a kis monológ csak azért volt, hogy érzékeltessem, mit értek agyalás alatt. Tehát a nők vajon szoktak olyasmit gondolni, hogy esélyt kellett volna adjak, vagy randira kellett volna hívattatnom magamat?

Nem bántam meg, de folyamatosan mondom magamnak, hogy "ugyanmár, a kisújját sem mozdította hogy megismerjen, csak úgy ült ott és "volt", ne legyek már olyan, mint az éretlen kislányok, akiknek csakis és kizárólag a külső alapján választanak pasit. A szép arc nem írhatja felül a belsejét.