Miért gondolják azt egyes férfiak, hogy a nők első találkozáskor, egy kis beszélgetés után nyomban ágyba is akarnak velük bújni?

Az esetben erős szexuális vonzalom.

Azt nem tudom miért értéktelen a válaszom, miszerint nem váratom a másikat a szexszel?Felnőttként mi a bánatnak?A lepontozás önmagában nem zavar, csak nem értem, egyesek miért nem tartják fontosnak azt, hogy mennyire fontos a szex, az hogy passzoljon két ember.Nekem egyáltalán nem volt soha mindegy, mekkora a szerszám.Ha bájcsevegünk hetekig, és utána derül ki, hogy semmi sincs Észak és Dél között, akkor mi a jó bánathoz kezdjek?Ha az derül ki, hogy béna az ágyban, akkor megint mi van?Érzékeny búcsút veszünk, a nagy semmi miatt vacsorázgattam vele, a semmiért randiztunk?Derüljön ki az elején, hogy a szex is jó-e.Nyilván csak akkor van úgyis második randi, ha az elsőn a kommunikáció jó volt, tehát én nő létemre mondom, hogy sosem futkostam fölösleges köröket.

Végre valaki aki hasonlóan látja ezt a dolgot mint én...Köszi #13-as.

Mert gyökerek. De te is az vagy, ha befekszel melléjük.

Nem tudom, az én párom nem gondolta ezt, hónapok el sétálgattunk, vonatoztunk, a'la barátilag, mire rájöttünk, egymásba szerettünk...

Mert egyes férfiak (az igazán jól kinéző férfiak) megszokták, hogya nők VALÓBAN azonnal le akarnak feküdni velük.