Ha egy srácnak nincs önbizalma társas helyzetekben, esetlen, az miért kizáró ok egy lánynál?

6

Én sem akarnék otthon ülni, ez egy kicsit félre lett értve. Én a megfelelő emberrel, társsal nagyon is szeretnék eljárni sok helyre. Imádok utazni, kirándulni, túrázni stb. Csak az emberekkel valahogy nem vagyok jó, nincsenek meg azok a tulajdonságaim amik miatt befogadnának. Valami nem jön be nekik az egész lényemben. Ez van...attól eltekintve jó társ lennék, mert már voltam is az, és azt mondta a lány, hogy tökéletes voltam számára, és örül, hogy nem vagyok olyan mint a többi átlag, felszínes, srác és hogy lélekben gazdagabb vagyok sokkal mint azok a pasik akiket előttem ismert. Nem szeretem fényezni magam, ezek az ő szavai, punktum.

8

Az a baj, hogy van egy fajta játék aminek le kell zajlania ahhoz, hogy a lány vonzódjon hozzád. Ehhez hozzátartozik a magabiztosság, baráti kör, érdekes hobbik, de legalábbis könnyen tudjon beilleszkedni társaságokba, mert ugye az nagyon cikinek tartják, ha ezzel nehézségei vannak egy férfi embernek. És csak miután ezek a feltételek adottak, vagyis a pasi hozza ezt az alap szintet ami a vonzalom kialakulásához szükséges, azután jöhet a mélyebb megismerkedés (már ha van ilyen az ő esetükben is). Nehéz úgy közel kerülni egy lányhoz, hogy az alap elvárásokat nem hozod. Kevés az a lány, aki képes túltekinteni a szociális normákon. Igen, a normák...ezek miatt szenvedünk mi.

Hát nekem egyszer összejött és én tartottam magam a világ legszerencsésebb palijának, legalább néhány év boldogság megvan az emlékezetemben. Jó, hogy van mire emlékezni. Csak a találkozásunk/ismerkedésünk annyira a véletlenen múlott, annyira kicsi az esélye egy ilyesminek, hogy mindketten csodának tekintettük a dolgot.

Hány csoda van az ember életében? 1 már megvolt nekem. Van esély vajon még egyre?