A nők miért nem tudnak emberségesen szakítani?

Akiknek még van mit mondani egymásnak, azok keresni fogják egymást. Akit nem érdekelsz, azzal ne foglalkozz, mert úgyse fogtok tudni semmi újat mondani egymásnak.

Még az is lehet, hogy azért nem keresnek a volt barátnőid, mert időközben új barátjuk lett, aki nem biztos, hogy örülne és inkább nem akarnak bonyodalmat.

Nőként én nem vetem el a régi szerelem baráti viszonyba való fordulását, de az életben ez nem jött össze. A volt barátaim közül az egyik már azt is visszautasította, hogy ismerősök legyünk egy közösségi oldalon (iwiw, akkor még az volt), mert az akkori barátnője berágott volna rá emiatt. Később visszahallottam mástól, hogy érdeklődött, van-e valakim, mert ő már szingli, hátha összejönne valami. A másikkal haraggal váltunk el, azt nem is részletezném. A harmadik meg addig érdeklődött, amíg valamit is érzett irántam szakítás után, de már baromira nem foglalkozik ő sem, hogy mi van velem. Vele is csak annyi a kapcsolatom, hogy ha összefutunk, akkor megérdeklődjük egymás hogylétét, de mélyebb beszélgetésekbe nem megyünk bele.

De nem ragozom túl. Van, hogy a szerelemből lehet barátság, vagy valami ahhoz hasonló, viszont nem mindig sikerül így és nem szándékosan. Van, hogy két ember már nem tud mit kezdeni egymással. A barátságok is ki tudnak üresedni, amikor már nem lesz mit mondaniuk egymásnak.

Férfi vagyok és soha egyetlen exemmel nem tartottam a kapcsolatot.

Fölösleges, nincs mondanivalóm számukra, a társaságukra pedig semmi szükségem.

Sőt, kifejezetten irritál, hogy a legtöbbje már a kapcsolat alatt is jelezte, hogy ha szakítanánk netán, ő mindenképp tartani akarná a kapcsolatot...

Nyilván függ attól is, hogy milyen viszonyban váltak el az illetők, de szerintem az kijelenthető, hogy a pasik sem mindig őszinte szándékkal akarják megtartani a barátságot, jó kapcsolatot, hanem azért, hogy ha épp egyedül vannak, és unatkoznak, legyen kinél bepróbálkozni.

A legtöbb férfi ismerősöm bevallottan pontosan ezért szeret/akar az exekkel jó kapcsolatot ápolni, vagy mert képtelenek elviselni, ha valaki nem bírja őket, illetve a legtöbb exem vissza akarta hízelegni magát előbb vagy utóbb, nyilván könnyebb nekik, ha alapból megtartottuk a jó kapcsolatot. Herótom van a pasiknak az ilyen "de attól még beszélhetnénk" viselkedéséből. Annyira nem tűnik őszintének, de lehet feltételezek mindig mindenkiről rosszat :D

Én nem szeretek az exem s-ggébe lenni szakítás után, sőt, összesen egyetlen egy exemmel tartom a mai napig a kapcsolatot rendszeresen, vele mondjuk tényleg jóban vagyok, bár vele nem is kapcsolati problémák, vagy személyes ellentétek miatt mentünk szét. Ha összefutok a többivel, váltok velük pár kedves szót, ha úgy hozza ki a lépés (többel is azonos szórakozóhelyekre, suliba járok pl) de ennyi. Alapvetően szerintem sokkal könnyebb túltenni magunkat a kapcsolaton, ha egy darabig nem zavar be az illető (nyilván erre nem minden esetben van lehetőség), szóval én szakítás után szándékosan nem is keresem a másikat.

Ha valakire nem haragszom, vagy nem keserű a szám íze vele kapcsolatban szakítás után, akkor sem szoktam azon agyalni, vajon mi lehet vele. sok esetben facebookon úgyis látom, akkor is, ha nem érdekel, ha meg nem látom, és valamiért érdekel, akkor rákérdezek, ha úgy hozza a lépés, szülinapi köszöntésnél, vagy ilyesminél, de igazából ez is baromi ritka, mert jellemzően nem érdekel, mi van az exeimmel. Felhívni sosem hívom őket mondjuk. Ha ezért embertelen vagyok, meg gyökér, ok. Van más dolog is, akivel foglalkozni érdemes, mint a volt pasijaim.

Nekem két ex van,mindkettővel beszélünk időnként. Pár havonta neten. Vagy ha összefutunk véletlen, akkor is.

Szerintem ez igy teljesen rendben van.

Az elsővel pl már 4éve vége,de két évig együtt voltunk.

mi szakításkor(ő dobott:D ) úgy beszéltük meg,hogy azért nem akarunk olyanok lenni mint az idegenek.

Mégis minek kéne felhívnom? Ne érts félre, mindkét exemmel "jóban vagyok", nem töröltem vagy tiltottam le őket, és ha épp véletlenül összefutunk valahol, akkor nyilván váltunk pár szót, hogy mi újság, stb.

De konkrétan ezért felhívni szerintem elég kínos lenne.