100adjara jatszuk ugyan azt. Valakinek hasonlo elmeny? Tanacstalan vagyok.

A helyedben már rég megkérdeztem volna, hogy ez most mi részéről és mik a szándékai.

El tudok képzelni egy olyat, hogy a barátnőjével nem tud olyan dolgokról beszélgetni, mint veled, így ezt a dolgot nálad éli ki.

Én viszonylag hasonló helyzetben vagyok, csak épp az inverzében a tiednek, már 5.-éve! :(

Van egy lány, akivel 5 évvel ez előtt megismerkedtem, beszélgettünk, találkozgattunk. Mikor már keztem úgy érezni, hogy több van közöttünk barátságnál, összejött egy sráccal. Majd mikor szakítottak (kb fél év múlva) egy este megjelent nálam sírva, beengedtem, egész éjszaka nem aludtunk, csak mondta és mondta, majd pedig próbáltam vigasztalni. eltelt egy pár hónap, újra egyre többet találkozgattunk, bulizni eljártunk, meg minden, aztán egyik este mikor hazavittem, még a ház előtt egy órát beszélgettünk a semmiről, majd megcsókoltuk egymást. Másnap én nem hoztam szóba a dolgot, és azóta sem beszéltünk róla. Eltelt 4-5 hét, elutaztam sielni, de a sielésből már úgy jöttem haza, hogy összejöttem egy csajjal. De a másik lánnyal ugyan úgy beszélgettünk köben. Mikor szakítottam, Ő jött, tartotta bennem a lelket, és akkor megint elcsattant egy csók köztünk, ennek lassan már egy éve. Hétfőn volt a szülinapja, vasránap este náluk buliztunk, én elmondtam neki, hogy senki más nem érdekel, és én vele akarok lenni, mert Őt szeretem, erre megölelt, adott egy puszit és a fülembe súgta, hogy ő is szeret, majd 5 perc múlva lesmárolta azt a srácot aki majdhogynem fogadott testvére, lényegében együtt nőttek fel...

szóval nem igazán vágom én sem, hogy most akkor mi is a helyzet... :/

(bocsi hogy regényt írtam, és ha kicsit off a dolog akkor azért is, csak annyira hasonló volt a sztorid az enyémhez, hogy muszály voltam leírni)