Nők, visszautasítottak benneteket már valaha?

Igen,beleszerettem a munkatársamba aki nős volt,éreztem tájat hogy vonzódik hozzám de elutasított.Annyira szerette a feleségét és tisztelte ami elég ritka a környezetemben.Ezek útán a leg hálásabb embernek éreztem magam hogy ilyesmit tettem vagy is éreztem iránta ami szétcincálhatot volna a kapcsolatukat.

igen többször is...

Persze. Valamiért az él a gyakorizók fejében, hogy egy nő csak horkant egyet, és férfiak ezrei állnak az ajtaja előtt készen állva bármire, amire ő kéri. A valóságban viszont (szerencsére) ez nem így működik, határozott és önérzetes pasi képes nemet mondani, ha akar. És én kifejezetten határozott és önérzetes férfiakra buktam világéletemben, így nyilván beleszaladtam párszor olyan valakibe, akinek nem én kellettem.

Kizárólag csak visszautasítottak.

Igen. Jó néhányszor.

Igen.

Egyszer volt az, hogy iszonyúan tetszett egy főiskolai évfolyamtársam, és egy barátom elmondta neki, hogy ő bejön nekem, de ez nem volt kölcsönös. Szóval a szemembe nem utasított el, de nyilván értettem a szóból. De klasszikusan nemet nekem férfi még nem mondott. Sőt.

Persze