Egy életre elment a kedvem a randizástól (? )

Tegnap randiztam egy férfival. Az egyik kollégám szervezte a találkozót. Mondván, hogy milyen jól fogunk mi passzolni.

A felháborodásom ott kezdödőtt, hogy fél órát késett.(de úgy tett mint, aki időben érkezett) Mikor rákérdeztem, hogy dugóba keveredett vagy mi történt, akkor elintéze annyival, hogyha a nőknek szabad órákat késni, neki miért nem?!

Már bánom, hogy nem ennél a megjegyzésénél hagytam faképnél.

Helyetfoglaltunk a kávézóban, majd mikor a rendelésre került a sor, akkor olyan ordenáré módon, hangosan kezdett el beszélni a pincérrel(várni kellett 10 percet a pincér fiúra), hogy a környező asztaloktól mindenki csak minket figyelt.

A kávéját kétszer vitette vissza (állítása szerint nem volt elég forró) közölve a pincérrel, hogy ne is számítson borravalóra.

Ennél a pontnál döntöttem úgy, hogy ezt már nem hallgatom tovább. Közöltem vele, hogy nem vagyok hajlandó tovább maradni, mert kellemetlen az egész helyzet.

Persze most meg van rám sértődve a munkatársam, hogy nekem semmi sem jó és adhattam volna a barátjának a randi végéig esélyt.

Miért ennyire nehéz egy értelmes férfit találni??

Szerintem én ilyen téren egy időre kivonom magam a forgalomból...