Én így nem akarok menni! Mit tegyek?

15/F vagyok.

Most kezdtem a középsulit.

Van egy fiú az osztályban, talán ő az ottani legjobb haverom, neki is én.

Egyik nap rámírt az ő facebookjáról az egyik lány barátja, és elkezdtünk dumálni.

Később már a saját facebookjáról írt, ez volt kb. 1 hete.

A haveromnak ez a csaj a volt barátnője, de mivel neki már amúgy is más tetszik és mivel régen volt, azért megkérdeztem, hogy nem-e zavarja, ha dumálok vele, azt mondta, hogy nem még örülne is neki, ha összejönnénk.

Teltek a napok, általában ő írt rám és ismerkedtünk.

Voltak felőlem és felőle is olyan jelzések, miszerint tetszünk egymásnak, de mostanra elbizonytalanodtam.

Mivel nem egy városban lakunk, ezért még élőben nem találkoztunk.

Elhívtam a szomszéd városba, sétálni az adventi vásárra.

Azt mondta, hogy nem jön, mert fél, hogy eltéved, meg, hogy nem tudja hol kell leszállni a buszről.. stb.

Itt már tényleg nem értettem, hogy mi a rákot akar!?

Majd tegnap bizonytalanított el teljesen, elhívott, hogy menjek át az ő városukba pizzázni.

Igenám, de elhívta a haveromat is, és még ki tudja kiket.

Én nekem így rohadtul nincs kedvem menni, hogy én leszek az egyetlen aki igazából senkit nem ismer (haveromat is csak szeptember óta)...

Ráadásul, nem értem, hogy most haverkodni akar vagy ez egy randi?

Ha ketten mennénk csak a haverommal elmennék, ha ketten mennénk csak a csajjal, elmennék. De így nem...

Alapból nem vagyok egy beszédes ember, pláne így.

Haveromat nem kérhetem meg, hogy maradjon otthon, mert az elég genyóság lenne...

A cuccos 2hét múlva lesz, szóval van időm, de mégsincs..

Mit mondjak kinek?

Mit akar?

Mi a rákot csináljak?