Netes kapcsolat két egymástól elég távol élő (250+ km) fél között, esélytelen?

Azért akárhogy nézzük, szerintem aki már komoly kapcsolatra vágyik, az nem elégszik meg havi 1 találkozással. Én sosem hittem a távkapcsolatban, illetve a netes kapcsolatban. Már ha csak magamból indulok ki, nekem kell azért az, hogy odabújhassak valakihez, megölelhessem stb., és nem csak havi 1x.

Egyébként meg nem hiszem el, hogy 27 évesen nincs időd/erőd élőben csajozni. Azért még fiatal vagy, és ha tényleg szeretnél komolyabb kapcsolatot, olyat ami működőképes is, szerintem a közeledben kellene keresgélned. Ha igazán vágynál rá meg tudnád tenni. Az, hogy fáradt vagy/nincs időd, csak kifogás.

Egyébként, te honnan tudod, hogy te ezerszer jobb vagy belülről, mint a másik srác? Gondolom velük nem beszélgetsz hónapokon keresztül, hogy kiismerhesd őket. Az, hogy kinek mi a jó, az változó. Lehet te úgy gondolod, hogy jobb vagy valakinél, de más szemszögéből nézve pedig nem.

Azt hiszem én most itt a másik oldalt fogom képviselni, részben azért mert női szemmel írok, részben pedig azért mert azt vallom, hogy nem lehetetlen.

Én 3 évet vártam valakire csak hogy TALÁLKOZZUNK, nem hogy kapcsolat miatt... Mint "barát" képes voltam ennyire. Vártam, és örülök hogy így tettem.

Azóta együtt vagyunk, kb 3 hetente tudunk pár napra találkozni (500+ km), de még így is megéri mindkettőnknek.

Az a lényeg, hogy bizalom és közös tervek nélkül nem fog működni. Ha van belátható időn belül, olyan terv, miszerint közelebb kerülhettek egymáshoz - távolság szempontjából-, az sokat nyom a latba. Amíg nem ismeritek egymást, amíg nincs mélysége addig bármennyit is beszélgettek "idegenek" maradtok egymásnak. Találkozni kell, szépen fokozatosan megnyílni, összebarátkozni... Nekem jelen esetben volt erre 3 évem, de ez tudom már kicsit extrém. Viszont pár hónap azért szerintem szükséges. Alapozni kell.

Az mondjuk tényleg fura hogy 27 évesen nincs időd és erőd arra hogy személyesen ismerkedj. Tény hogy ez a legkézenfekvőbb, hisz így nagy valószínűséggel olyanokkal ismerkednél akikkel egy környéken élsz. Mindenesetre te tudod... Legalább hétvégente kimozdulhatnál... Vagy ha már internet, akkor keresgélj mondjuk megyén belül.

HA hónapokig beszélgetsz valakivel, de nem történik semmi egyéb, nincs találka, nincs "esemény"... Csak az hogy minden áldott nap ugyan az a rutin egy "idegennel"... Leülök a gép elé, elmesélem, mi volt ma, elmondja mi történt, beszélgettünk erről arról, elköszönünk, lefekszünk aludni, reggel indul a mókus kerék, aztán megint este.... ecetera ecetera... Ez egy idő után rutinszerűvé válik és ha nincs meg az a kis plusz, akkor unalmassá. Ilyenkor szokott jönni az hogy a másik fél észrevesz maga körül valakit, akit előttem nem. Könyebben kapható, ott van kéznél, és a fizika fontosabb lesz mint az hogy van egy "érinthetetlen lelkitárs" a monitor másik oldalán. Bonyolult dolog ez.

Végtére is kitartást neked, de fiatal férfiként tényleg egyszerűbb lenne élőben ismerkedni.

Soha ne mond, hogy soha.

19L

Fél éve vagyok távkapcsolatban. Első 3 hónap gyönyörű volt.

Azóta pokol, ő is érzi, én is, csak nehéz szembesülni a valósággal :(

25