Mi a megoldás a plátói szerelemre?

Most tudom, hogy fognak jönni az olyan beköpések, hogy kívülről nyalogatom a lekvárosüveget és szerezzem meg magamnak meg minden... Szóval előbb ismertetem a dolgot: arra, hogy összejöjjünk, konkrétan semmi esély. Még ha elmondanám neki, hogy szeretem és hiába szeretne akár ő is engem, akkor sem változna semmit a helyzet. Egyszerűen olyan a dolog, hogy teljesen reménytelen mindkettőnk szempontjából. Bár ő erről semmit sem tud.

Szóval a lényeg, hogy másfél éve szerelmes vagyok belé, méghozzá nagyon durván. Előtte teljesen laza fiú voltam, érdeklődtem más lányok iránt is, minden nap együtt lógtam a haverjaimmal, de aztán beleszerettem... Konkrétan meg sem ismertem és még most sem ismerem. Facebookon követem az életét állandóan, információim nagy része onnan van, meg azon kevés ismerősömtől, akik érintkeznek vele. A hangját is teljesen másmilyennek képzelem, amikor megszólal a közelemben, teljesen meglepődöm, hogy ilyen a hangja. Amúgy, meg teljesen leblokkolok, mikor a közelemben van, elvörösödik a fejem, nem tudok megszólalni... Nem telik el nap, hogy ne gondoljak rá, állandóan, minden szabad percemben ő jár a fejemben, mindig azon kapom magam, hogy azon gondolkodom, mit tennék, ha kapcsolatban lennénk, ha járnánk mi ketten. Vele kelek, vele fekszem... Mikor pár napig nem látom, úgy érzem, fel tudok lélegezni, de aztán újra megpillantom a suliban, újra látom, hogy milyen szép...

Szóval mivel tudom végre, kiverni a fejemből? (Kérlek ne süssétek el azt a poént, hogy verjem ki máshonnan XD) Próbálom feledni, de nem megy... Voltatok már szerelmesek így? Hogyan múlt el? Mennyi idő múlva?

Mindezek előtt én is hallottam a plátói szerelemről és én is értelmetlennek tartottam... de most, hogy belecsöppentem, rájöttem, az ember erről nem nagyon tehet...