Fiúk! Mennyire számít, hogy egy lánynak tiszta a szobája és rend van, vagy rumli van és poros a polc?

Hát nézd, van akinek számít van, akinek nem.

Nem mindenkinek ugyanazt jelenti a kupi, és a tisztaság sem.

#14-sel egyet értek, pedig én nő vagyok.

Nekem is hasonló édesanyám, sajnos a nagyapámtól örökölte.

Rendmániás. Vagy csak én vagyok túl laza. :)

Valószínű mindkettő.

Úgy képzeld el, hogy a nagyanyám azóta eszik érdekes módon benn a szobába, tálcán! persze, és tévézik közben, mióta a nagyapám nem él....azelőtt sose csinált ilyet :)

Nem kell szélsőségekre gondolni, akkor vélemény szerint, esztétikai vérmérséklettől függ. Egy rendmániás és egy minimális kupit kedvelő nyilván nem húzza sokáig.

Egyébként ez nem feltétlen neveléstől függ. Engem gyerekkorom óta próbál anyám patyolat rendre nevelni, mégsem megy, és rosszul is érzem magam tőle.

Más az érték és fontossági sorrendem. Én tök nyugodtan elvagyok attól, ha fél órával később lesz elmosogatva, ő már tépi a haját.

Ha mindent megtalálsz, nincs mocsok, kicsit poros a polc,

csak ránézésre nem műszeri pontossággal van minden a helyére rakva, akkor ezzel nincs gond.

Én laza természet vagyok, kajálok is a szobámban, tanulás közben, vagy filmet nézek, és nem értem azt az érvet "a konyha arra van, hogy ott együnk". De ha egyszer jól esik így enni, és nem ezért otthon az otthon, hogy kényelmesen érezzem magam? Felesleges kötözködéseknek érzem az ilyesmit. Sőt néha olyan is van, hogy nem ágyazok be vasárnap, na bumm. Vagy néha félbehagyom a takarítást, és folytatom a nap végén, a lényeg nekem az, hogy aznap kész legyen.

Sőt, úgy is képes vagyok elmenni valahova, hogy nem takarítok ki előtte (nem úgy kell érteni, hogy mocskot hagyok itthon), csak mondjuk másnap mosok fel.

Anyám ezért is képes volt öcsémmel kiverni a balhét, hogy úgy ment el, hogy nem porszívózott ki, és mosott fel.

Néha felszoktam ajánlani neki, hogy megcsinálom helyette, mert nem kisgyerek már, tudja, mit hogy kell csinálni, és ez a lényeg, felesleges ez a katonáskodás, meg számon kérés. Ha egyszer nekem van több időm kitakarítani, akkor én takarítok, ennyi. És nem esik nehezemre megcsinálni ennyit a szobájában.