Nők, milyen jeleket küldötök annak a pasinak, akitől akartok valamit?

Elérhető vagyok, ha keres és bár megesik, hogy nem veszem fel a telefont, mindig bocsánatot kérek és csak okkal nem válaszolok neki.

Meghallgatom a mondandóját és érdeklődöm. Ha kérdez, akkor válaszolok, de nem fárasztom fölöslegesen.

Hogy lásd mi a különbség a viselkedésben, leírom a kevésbé szimpatikus fiatalemberekhez való viszonyulásomat is:

Ha harmadjára hív se veszem fel a telefont.

Mivel nem érdekel, megpróbálok ürügyet keresni, hogy leléphessek (pl.: el kell érnem a buszt, el kell mennem az édesanyámhoz, túl fáradt vagyok, rosszul érzem magam és inkább ledőlök, hirtelen becsöngetett az unokatesóm/barátnőm/rég nem látott valakim, stb.)

Tapasztalatból tudom, hogy a pasik többsége utálja, ha egy hölgyemény sokat locsog és ezt szoktam még riasztónak bevetni.

Nyilván emberből vagyok tehát, ha adott időn belül nem lesz homályos neki a harci helyzet, akkor finoman közlöm vele, hogy hagyjon békén.

Előfordul, hogy valakivel eleinte szimpatizálok és hirtelen fordul a kocka. Az a rosszabb eset. Vagy épp fordítva, előbb nem kívánom a hátam közepére se, aztán egész nap vele beszélnék.

Srác. Itt leírták a csajok. Aki keresi a találkozást, a bezélgetést, annak szjmpi vagy és rajtad múlik. Aki nem, az kifogásokat gyárt.

Megkaptad a választ, mi érdekel még? :-)

28f