Szomorú valaki amiatt, hogy Valentin nap alkalmávall egyedűl üldögél otthon?

Basszus emberek, nem alakítunk egy klubbot? De most komolyan? Egyre jobban csak azt veszem észre, hogy nem én vagyok az egyetlen aki szenved. Bár biztos közületek is van olyan aki szexuális életet nem tud élni és ezért szenved, na kábé ezért szenvedek én is.

Na meg amit természetesen mások is írtak. Nekem is nagyon hiányzik egy ölelés, egy csók, azt hogy, hozzá bújjak valakihez.. Meg szeressen valaki, mert szeretet hiányom van.

Nem vagyok jó pasi, depis is vagyok már a magány miatt nagyon-nagyon régóta.. Őszintén szólva, nem hogy csak klubbot alapíthatnánk, de akik nem bunkók, akár haverok is lehetnénk. Meg is próbálhatnánk akár együtt tenni a dolgokért.

Az a baj, ha nekem sikerül is normálisan ismerkednem, akkor is, jól van, kapom hogy kedves vagyok, meg minden, de még se kellek. Bár most szerelmes vagyok, emiatt is van kicsivel jobb kedvem, sajna meg vallom, hogy szerintem az élet egyedül szart sem ér, így elég sokszor volt már bennem, hogy meg akarok halni. Megmondom, a héten is volt nem egy ilyen gondolatom, + az elmúlt 3 év alatt.

Az hogy szerelmes vagyok, talán még ha egyoldalú is, valamennyit segít, de ha mentálisan elfáradok, akkor most is ki-ki tőr belőlem a depim.

Tényleg, össze szednék azokat az embereket, akik hasonló helyzetben vannak, össze lehetne fogni, legyünk baráti társaság. Tudni kellene ki merre lakik és megpróbálni segíteni egymásnak.

Bocs ez most hosszúra sikeredett.