Nem unalmas egy kicsit, amikor a férfi megérzi, hogy a nő akarja felszedni őt?

Én pont arra unok rá, ha nem érzékelem egy lányon a lelkesedést. Ha rögtön a nyakamba ugrik, akkor azért belül bekapcsol a ribanc-riasztó, de van egy kézenfekvő középút, ami ritkán jut eszébe bárkinek: éreztesse, hogy zöld a lámpa, csak még nem azonnal, előbb húzzuk egymást kicsit, évődjünk, stb.

22/F

Én a 11-nek azt "üzenném", hogy saját verziómban nem szoktam kezdeményezni, de nekem például a szex, "nyakba ugrás" is az ismerkedés része, főleg felnőtt embereknél. Sőt, komoly elköteleződést csak arra alapoznék, ha e téren is(!) passzolunk, minden rendben. Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen előinformáció nélkül bárkivel, azonnal. Nagyon-nagyon tetsszen az illető, tudjam, hogy ugyanazokat a dolgokat favorizáljuk, stb.

Ne vesztegessük egymás idejét. Az enyémet is vesztegetem/vesztegeti, ha hónapokig "évődünk" mert én játszom a "nehezen kaphatót". Igényesnek igényes vagyok, viszont sok lánynál az időhúzás ellenére igénytelenséget figyeltem meg. Jobban kiegyeznek mind a külsővel, mind a bensővel nálam, csak, hogy végre legyen valakijük. Aztán, ha nagy nehezen elérkezik a szexuális együttlét ideje, utána gyakran annak ellenére együtt maradnak a fiúval, hogy esetleg nem élvezik, nem jó, mert "hisz olyan nehezen adtam magam neki, végre lett egy komoly kapcsolatom! annyi energiát fektettem bele!"- kicsit fonák gondolkozásmód. Ezek a kapcsolatok gyakran egyéb szempontból sem jók. Amolyan egymás mellett élés.

11-es vagyok:

Felőlem finoman is kimutathatja a lelkesedését, ameddig nekem leesik, hogy van értelme folytatni, addig semmi baj :) Ha viszont úgy gondolom, nem érdeklem, akkor nem próbálkozom, mindkettőnket megkímélve sok megalázó helyzettől. Ha amúgy érdekeltem, csak nem, vagy nem úgy mutatta ki, hogy én azt értsem, az szívás. De volt már olyan, hogy egy kellő érzelmi intelligenciával bíró lány megértette, hogy ezért hagytam abba a próbálkozást, és mondta, hogy ő alapból sosem kezdeményez, de most mégis elhívna valahova, mert úgy érzi, túlzásba vitte a távolságtartást. Szerintem ez így korrekt volt, utólag jót nevettünk rajta. Sok múlik az arányokon :)

A másik oldalról: a nyakba ugrás nekem csak azért problémás, mert nem vagyok bolond azt feltételezni, hogy ha velem megteszi, nem teszi meg mással. A hónapokig évődés szerintem is túlzás, bár pontos "határidőt" nem hiszem, hogy meg lehet szabni... nekem 2-4 hét között szokott lenni, eleinte többet akartam, de ennél tovább nem bírtuk soha, és úgy vagyok vele, hogy ez nem is baj, ez az idő nagyjából ideális volt. És eddig mindig nagyon feldobta az első alkalmat, hogy félőrültek voltunk addigra :D Ha szexpartnert keresek, akkor nyilván jöhet a nyakbaugrós módszer :P

Én se vagyok "nyakbaugrós" fajta. Bevallom őszintén, esetleg azzal szemben tudnék, akit nem is AKAROK komolyan venni. Amolyan "hétvégi fiúval", aki gyönyörű, bájos, aranyos, kellemes, de felejthető. :)

De nyakbaugrás ott sincs, csak lefordítottam a magam nyelvére.

"A másik oldalról: a nyakba ugrás nekem csak azért problémás, mert nem vagyok bolond azt feltételezni, hogy ha velem megteszi, nem teszi meg mással."

Ez a legsúlyosabb tévedés, itt a férfiak picit magukból indulnak ki. Azért, mert a nő akár első látásra biztos benne, hogy veled lefeküdne, mert testileg izgató vagy számára, tetszel neki, nem fog egy "másvalakivel" szemben is ugyanígy érezni. Sőt, ha minden jól működik, otthagyni sem fog, egy másik "neki tetszőért", sem megcsalni.

Az én mostani kapcsolatom például szexkapcsolatból alakult, akként indult. Kellemes volt, tetszett, kedveltem, de per pillanat semmiféle komolyabbra nem volt szükségem, igényem. Sok volt a munkám, a hiányát sem éreztem, hogy érzelmileg legyen valaki mellettem. A srác kitartó volt, belém zúgott, kért, hogy kötetlenül próbáljuk meg. Most együtt vagyunk. És ez már egy nagyon szép lelki kapcsolat is. :) Neki például kifejezetten jól esik, hogy mellette tartottam ki, hozzá kötődöm és nem, azóta abszolút nem hiányzik senki más az életemből. Ezt pontosan azért tudja, mert ha nem így lenne, én "csakazért", hogy legyen valakim, nem lennék vele.

Igen, részben a kapcsolatfüggésre gondoltam. A ribanc-riasztó kifejezést azért használtam, mert sok olyan lány van, aki komplexusosság miatt szinte bárkinek a nyakába ugrik, és itt óvatos vagyok inkább, nem könyvelem el, hogy ennyire kellek neki. Szeretnék abban a világban élni, amit leírtál, hogy ez mindig személyre szabott, de elég rosszak ebben a tapasztalataim :)

Nem a szexkapcsolatokról beszélünk, ott jöhet a nyakbaugrás :P És semmi nem zárja ki, hogy több legyen belőle, de - ahogy leírtad - ott a lány hozzáállása is változik szerintem.