Ha egy fiút nem szólítja le egy lány sem, senki sem kezdeményez nála élőben, akkor az azt jelenti, hogy az a fiú ronda vagy a szép fiúknál hogy van ez, rájuk tapadnak maguktól a csajok vagy nekik kell kezdeményezni?

Megin ugyanaz a szituáció. A két tábor nem érti egymást.

Jön itt a feszület gyerek hogy milyen könnyen nőzik. Igen, ki nem szarja le? Mié, mié? Azért mert:

Egyszerüen ő jól szocializálódott, nem voltak összezörrenések az életében olyan mértékben,ami az önbizalmát venné el, jó kommunikációs készség adott volt neki hát a tinikorától,hogy kialakuljon, főleg ha nem hajlamos depresszív viselkedésre, nem komplexusos, jól jöttek össze a dolgok az életében, van fogalma róla mi az istenfaszáról lehet egy nővel pofázni, még ha egy unalmas nem ronda, de tök átlag pasas is az illető, künnyen nőzik. Ez a fajta soha nem fogja megértani azokat,akiknek mentális okok miatt nem megy a nőzés. És itt most nem a gnóm koboldokról van szó,hanem a nomrális külsejűekről akiknek nem megy, nem képesek lépni.

A nők meg nyilván toporzékolnak, meg szívják a fogukat, ha nem megy oda a pasas, mi apjafaszát csinálna már mégis. Kúratlan, ez fáyó tényező. Ezért nem kell haragudni rájuk, had toporzékoljanak. Mindig akad valami pancser aki benyal nekik,aztán jól arcrazuhan. Az azért ritkás, ha valaki átmegy a szűröjükön.

"de mikor a nők feladatait sorolják fel akkor meg “fúj milyen soviniszta a világ jaaaj de bunkó az összes csávó mert ilyen dolgokra “kényszerít“ mint főzés...“"

Az hímsovinizmus kérem szépen! :)

Neked ez természetes előző,hogy nem vagy univerzálisan mindenki által kedvelhető, de azok az emberk, akik nap mint nap jó sok pénzt költöttek magukra, eddzenek, egészségesen élnek, lemondanak a sok finom de egészségetelen kajáról, sótlan de tökéletes életet élnek,hogy végre el tudják magukat fogadni, legyen egy belső önbecsülésük a lenézett szar gyerekkor után, elvégeztek egy egyetemet, lediplomáztak /mint én/ azok azért többet tettek az átlagnál,hogy elfogadottabbak, előnyösebbek legyenek. NEm kis munka! Én is ilyen vagyok, és nagyon is elvárom,hogy minél kevesebben utasítsanak vissza, mindenki imádjon basszákmeg! persze nem érdekel hoyg ki imád, de elvárom tudat alatt, mert nekem ez jár, s leszarom! nem bírom tehát pszichésen feldolgozni a kudarcélményt, az elutasítást,hogy valaki szarba se nézne, és csak a keserű multat idézné. Itt csak erről van szó elvekben. Inkább nem nőzők, hogy ne utasítsanak el.

Erre van egykét nyomoréknak az a szlogenje,hogy ha nem próbálkozol, az alapból kosár,meg bukó. Nem igaz.

Ez olyan mintha te átsétálsz egy aknamezőn, akkor vagy nemzeti hősnek leszel kikiáltva, vagy cafatokban végzed. De ha nem sétálsz át rajta, akko bár nem vagy nemzeti hős, de csak élsz tovább egyben. A nőzés ugyanaz.

No és akkor mit mondasz arra, hogy egy adott lánynak nem jön be az a pasi, akiben nincsen annyi kurázsi, hogy odamenjen hozzá? Sajnálja meg, mert depresszív, és nem képes kommunikálni? Vagy szélsőséges esetekben egyszerűen életképtelen bármilyen kapcsolat kialakításának terén? Sajnálatból gondolod megszereti, majd odamegy, és mindenki örül mint majom a farkának? Ez kb. olyan, hogy nekem sem szimpatikus az a lány, aki az első randin mondjuk arról kezd el beszélni, hogy mikor házasodna össze velem, és hány gyereket szeretne... Ha nem passzolunk, nem passzolunk, ennyi... Ha teszem azt egy lánynak megtetszik egy fiú, csak úgy ránézésből, vagy úgy, hogy ismeri egy kicsit, és azt várja, hogy lépjen a pasi valamit, de a pasi aztán nem lép, akkor mi a tanulság? Nem voltak egymásnak valók... Mert a nő egy olyan fajta férfit keres magának, aki nem tojik be megszólítani... És nem, én nem kérkedek azzal, hogy van, vagy nincs barátnőm... azért mondtam, hogy nem ez a kategória vagyok, mert ismerem, hogy ők hetente új csajt szednek össze, és nem gátlásosak. Én is gátlásos vagyok, én is hajlamos vagyok depizni... De ki tehet a saját lelki nyomorom -vagyis magányom- ellen, mint én saját magam? Elmondom, hogy nálam hogy kezdődött... Baromi visszahúzódó vagyok, és voltam is. Nem mertem nagyon közeledni, nem csináltam semmit... el is voltam egyedül egy darabig. Aztán elhatároztam, hogy az egyik napon odamegyek ekkor, és ekkor ahhoz aki tetszik, és elhívom randizni. Ha törik, ha szakad. Elhívtam, elvittem egy étterembe, aztán közel 3 évet voltunk együtt... Azt nem tudom, hogy ha én meg tudtam csinálni, akkor mások mit várnak, akik ugyan úgy visszahúzódók/félénkek, hogy ki fog helyettük barátnőt találni? A szomszéd?

ui.: ez a 63%-os válaszoló nagy májer lehet, hogy ennyire mindent tud... Te mondd csak, ilyen hozzáállással és megnyilvánulásokkal sok nő tart vonzónak?

"ui.: ez a 63%-os válaszoló nagy májer lehet, hogy ennyire mindent tud... Te mondd csak, ilyen hozzáállással és megnyilvánulásokkal sok nő tart vonzónak?"

Honnét tudjam? Nem vagyok gondolatolvasó, meg hát semmi közöd hozzá! :D

A feminista picsogásotok ugyanennyire unalmas, mint a sok ellenkező kérdés, satöbbi. De nem lehettek valami fene tapasztaltak, szerintem alig vagytok 20-évesek, ez sokszor látszik a színvonalatokon.

Azt azért jobb lenne ha az eszetekbe vésnétek, hogy akiket sorozatos kudarcok értek ebben a témában az nem olyan könnyen teszi túl magát rajta, oszt' majd "kezdeményez"!

Persze, hogy sok nő szemétkedik a pasikkal, én ezzel tisztában vagyok. És akkor már egyből utálni kell mindenkit, mert egy-kettő átbaszott titeket? Miféle agyatok van nektek? Eszetekbe sem jutott, hogy esetleg más körökben keresgéljetek?

Te agyonművelt diplomás testépítő, neked meg azt üzenem, hogy miért érdemelnéd meg jobban a figyelmet, mint bárki más? A sikereidet a sportban és az életben magadnak köszönd, és magadért csináld, ne azért, hogy minden nőt megfektess. Ha a célod bármivel az életben is az, hogy minél többen szeressenek, akkor igazán elcs.szett életed van, ami abból fog állni míg meg nem halsz, hogy másokat lenyűgözz. Gratulálok hozzá. Én is diplomás vagyok, sportolok, három nyelven beszélek, mégsem verem magam, ha egy pasi visszautasít. Persze, lehet kicsit rosszul esik, az természetes, de soha, soha nem mondom, hogy az összes pasi egy gyökér állat. Még azok után sem, hogy az idehányt szarságaitok után azt várjátok el a nőktől, hogy szeressenek titeket.

Szerintem meg a tolerancián kéne hogy legyen a hangsúly a nők terén. Egyszerüen a nők első ránézésre ítélnek. Ez a baj, tele vannak fosással, és rossz előítéletekkel.

Ha valaki feketében tolja, vagy kopasz, akkor rögtön idegenkednek, mert sorozatgyilkos emberiségellenes náci hadur lehet csakis, pedig nem nem igaz.

Ha valaki zárkózott, mert nehéz gyerekkora volt, s bár jól néz ki, mégsem lép tehát, arról az az előítéletük,hogy egy unalmas gyáva semmi ember, akiből soha nem lesz semmi.

Ez sem igaz. Csak az ilyen embereknek kéne egy kezdő löket, ami beindítja őket,hogy aztán gördülékenyebben tudjanak kibontakozni! Egyáltalán nem biztos hogy egy zárkózott ember gyáva, és unalmas, csak retteg az elutasítástól. De attól még ha összejön, a nő rásegít, akkor bőven kitud virulni, később kiderülhet,hogy egy remek személyiség, aki a nő jó hozzáállására cserébe ki tudja végre mutatni az érzelmeit, és képes simán férfiasan viselkedni. De vannak akiknek akkor is kell kezdő lökés hozzá, ha tetszik ha nem. Lehet hogy pont egy ilyenben találnák meg életük férfiát, és nem nem a puncsolós szereelemsheggfejekről van szó. CSak zárkózott, erről nem tehet.

De a nők mindenki felett első ránézésre pálcát törnek, skatujáznak és szevasz, ismétlem nem rossz külsőről van szó,hanem stílus és viselkedésmódról!