Tényleg azt hiszi itt a legtöbb lány, hogy azok a fiúk akik itt panaszkodnak, azok nem csúnyák, hanem átlagosak és azért nem tudnak csajt szerezni, mert rossz a jellemük?

Nem, én azt hiszem azért, mert teljesen belesüppednek ebbe és elfogadják, hogy ők rondák, senkinek sem kellenek, és úgyis minden nő k.rva, pénzéhes, stb.

Ezért nem találnak!

De azért, ez nem teljesen valaki(k) hibája. A kérdező jól írta- mondta, hogy van egy betegsége, azért csúnya.

Most ha elővesszük kicsit az okoskodós énünket és esetleg a bioszból tanultakat, és elkezdünk elmélkedni, akkor arra jutunk, hogy nem véletlenül van az úgy, hogy a csúnya, öregecske nők, illetve a csúnyácska, gyenge fiúk nem igazán kellenek a nagy többségnek (!). Evolúciós szempontból egyáltalán nem volt olyan régen, hogy kimásztunk a barlangból és a civilizáció meg a szokások felváltották az ösztönöket. így azért nem sikerült még teljesen kiírtanunk magunkból ezeket a nagyon mély, tudattalan reakciókat.

A réges régi időkben (ami, mint felvázoltam, evolúciósan annyira nem régi), a férfi és a nő célja is a túlélés és az életképes utód létrehozása volt a fő célja. Ezt mindenféle genetikai vizsgálat nélkül is lazán meg tudta oldani, mégpedig úgy, ahogy a kérdező is írja- ha valamilyen betegsége van, valami nem stimmel a génjeivel, valami nem okés, akkor az a külsején, testszagán, valahogy kibukik előbb-utóbb. És egy beteg férfitól-nőtől született gyerek abban a barlangi korszakban, aki gyenge, nem képes a túlélésre, bizony felesleges erőbefektetés, amit a természet nem szeret, ennélfogva kerül, amikor csak lehet.

A nők (nők, nem a mai kis tinip*csák, akik a vaságyas, eremfelvágom kis emó félb*zikra hajtanak) ezért az erős, egészségesnek kinéző férfiakat választják párnak. Persze, ez bonyolult folyamat, hiszen azt, hogy ki indít be, ki tetszik, nem csak a külső határozza meg, hiszen nem hiába mondják, hogy "meg van köztük a kémia", de ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy azért a genetikának is köze van a dologhoz. Meg némi pszichológiának is, hiszen mondjuk a szülők példáját is követik az esetek legalább 95%-ban.

Most itt van a trükk, hogy a kellemetlen megjelenést lehet kompenzálni a jellemmel. Egy könyvben ez részletesen le van írva, különben abszolúte ajánlom mindenkinek (Szendi Gábor: A Nő felemelkedése és tündöklése - ne tévesszen meg a cím, nem annyira feminista, mint amilyennek hangzik), de abban részletezi, hogy a gyengébb testi tulajdonságokkal rendelkező egyének hogyan érik el, hogy mégis legyenek utódaik. Pl, hogy a jellemük megbízható, rendes, ésatöbbi. Ezekkel a férfiakkal házasodnak össze a nők. A gonosz, csak szexre hajtó de egészséges génű, erős, ergo "köcsög f*sz" pasiktól meg lesznek a kakukktojás gyerekek.

így volt ez a kőkorszaki időkben, de ösztön szerint ma is így lenne, csak sokakat ugye a morális nevelés, a kultúra, ésatöbbi megakadályoz ebben, és nincs ezzel semmi gond. Bár lehet, meglepő ez a hosszú szöveg után (amiért most elnézést is kérek, hogy ilyen terjedelmes lett), de igenis elég emberbarát vagyok ahhoz, hogy egy csúnyácska, nekem nem tetsző férfit egy "kussp*csába" szintű felkiáltással küldjek el magam mellől.

De elküldeném, akármennyire is sajnálnám szegényt, mert tényleg sajnálnám (volt rá példa már). De nem azért, mert hú, mit szólnának az emberek, ha vele lennék, és jajj, én mennyivel szebb vagyok nála- nem! Azért, mert hazudnék neki, ha egy próbát is adnék. Hiszen ha már a legelső pillanattól fogva tudom, hogy ez nem fog menni, akkor csak áltatom szerencsétlent és hazudok neki, és talán sokkal jobban megbántom, mintha rögtön az elején kijelentem, hogy bocs, ez nem fog menni.

De persze, ott van az a kategória is, akik kórosan alulbecsülik magukat. Na, nekik csak annyit tudok mondani: legyetek férfiak, b*meg, és ne csak sírjatok a sarokban, hogy neked nem jut nő, hanem tűrd fel a gatyaszárat és próbálkozz! Lehet, hogy elsőre nem jön be, lehet, hogy sokszor kell próbálkozni, ami nyilván nem tesz jót az egónak, de nagyon ritka az, amikor valaki élete párját első próbálkozásra találja meg. Nyilván a nőkben is megvan a hiba, de ha valakinek nincs pénze, az ne olyanokkal kezdjen, akiknek fontos a gazdag pasi, akinek meg értelmes lány kell, az járja ki az egyetemet, és legyen vele egyenrangú. Akkor lesztek esélyesek, és ne csak ábrándozással akarjatok célt érni.

Ismét bocs a kisregényért.