Nem jutok egyről a kettőre, mindig van valami. Néha azon gondolkozom, hogy hagyom a francba. Tudnátok segíteni?

Nos, van egy lány (mint minden ilyen történet, igen, ez is így kezdődik) tavaly év elején szemeltem ki magamnak, de valahogy sz@r osztályba tettek, ahonnan csak engem ismernek a többiek / más évfolyamok. Nem rég a lány leszólított a suliban, aminek nagyon megörültem. Először sikerült lépnem megbeszéltem vele egy talit, edzése után hazakísértem, jól éreztük magunkat sokat nevettünk, mesélt magáról én is magamról. (Senkit sem ismert az osztályomból, pedig famosa a lány.) A házánál elkértem a telószámát és hát puszi-puszi amit nagy előrehaladásnak véltem az eddigi semmihez képest. Egyszer elcsesztem, mert nem kísértem haza, nem erősködtem, pedig várt rá(m). Most meg alig beszélünk köszönünk egymásnak, meg minden, de jó lenne továbbmenni, csak valahogy mindig leblokkolok, elakadok. Megint el kéne kísérjem, csak sajnos az edzése után ő siet haza. (Felhívtam múltkor, hogy mikor lesz ott, mondtam neki, hogy 5-re ott vagyok, de ő addigra rég végez, 2-kor beszéltünk, és akkor indult. Megjegyezte, hogy hétköznaponként siet haza. Szó szerint így.)

Köszönöm

Tanácsok?