Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Randizás » Mit lehet tenni az introvertál...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit lehet tenni az introvertáltság ellen?

Figyelt kérdés

23 éves férfi vagyok.

Mindig is introvertált személyiségű ember voltam, kapcsolatot szinte soha, vagy nagyon nehezen tudtam teremteni. A kommunikációs készségem ennek következtében eléggé gyenge volt. 18 éves koromban próbáltam meg egyre többet tenni ez ellen. Lényegében saját magamat fejlesztettem, igyekeztem rengeteg plusz feladatot elvállalni, ami szerintem az extrovertált világba vezet. Rengeteg kiselőadást tartottam ismert és ismeretlen emberek előtt (Középsuliban és egyetemen). Igyekeztem a lehető legtöbb helyre elmenni, ahol emberek vannak. Olyan helyekre főleg, ahol rengeteg az ismeretlen ember. Gólyatáborok, egyetemi szervezetek, egyéb táborok stb.

Azt érzem, hogy a 4-5 évvel ezelőtti önmagamhoz képest sokat fejlődtem, de még mindig borzasztóan messze vagyok a "nullától". Sőt egy ideje már egyszerűen nem tudok fejlődni. Hiába tettem magam direkt kényelmetlen helyzetekbe, olyanokba, amit pl. 6 éve 110%, hogy nem vállaltam volna be. Kivétel nélkül az összesben rosszul éreztem magam, alig vártam, hogy vége legyen, kényelmetlen és szorongó érzés vett mindig körül (Az események előtt is). Még a szimpla kötetlen, szórakozás szerű összejöveteleken, bulikon, eseményeken is. Sose találtam a helyem, mindig ki akartam menekülni a világból, illetve egyedül akartam lenni.

Rendszerint mindig kiválasztottam egy hozzám hasonló személyt, akivel mondhatni "túléltem" ezeket.

Lényegében annyi előrelépés történt, hogy valamivel többet tudok beszélni -tőmondatok helyett-, és azt is kicsit összeszedettebben, de még így is sok benne a nyelvtani hiba. Még a kötetlenebb beszélgetéseimben is ez a helyzet, fogalmam sincs az esetek 80%-ában, hogy mit kellene mondanom. Egyáltalán nincs természetes reakcióm, mint a többi embernek. Ezért a beszélgetéseim struktúrája általában rendszertelen és összecsapott, na meg furcsa.

Közeli (jó közeli) ismerősökkel ez nincs így, ott felszabadultabb vagyok, de ez összesen 2db embert jelent, és ha már van vele egy idegen, vagy kevésbé ismert személy, akkor is a fenti eset fordul elő.

Nem tudok kapcsolatot teremteni, és emiatt rengeteg mindenből kimaradok, vágyakozom arra, hogy több ember vegyen körül, aktív és boldogabb életem legyen, de egyszerűen nem megy, nem tudok már tovább lépni. Ez kihat a szerelmi kapcsolatra is, képtelen vagyok kialakítani egy lánnyal szorosabb, közelibb kapcsolatot, nem csak amiatt, hogy a kommunikációját és az esetleges jelzéseit (már ha van az én irányomba) értelmezzem, hanem amiatt, hogy rendszerint én mondok csődöt, ha meg kellene szólalnom. A saját szövegemben vagyok bizonytalan, elkezdem valahogy, majd teljesen másképp fejezem be (ezért van sokszor az előforduló nyelvtani hiba). És emellett több ilyen hiba is van.

Fogalmam sincs, hogy mit kezdhetnék, emiatt eléggé rossz hangulatban vagyok már életem kezdete óta, de ez csak folyamatosan erősödik.

Mit tehetnék? Ha egyáltalán tehetek...


2012. jún. 25. 21:19
1 2 3
 11/28 anonim ***** válasza:

Szerintem el kellene fogadnod magad.

Tudom, milyen a szitu, mert én is ilyen voltam és vagyok. Sokáig kínlódtam, én is nehezen tudtam kapcsolatot teremteni a lányokkal. Introvertált vagyok, de nem akarok megváltozni.

A lényeg, hogy találj valamit, amiben magabiztos tudsz lenni. Nekem ilyen a munkám. Abban nem vagyok bizonytalan. Ebből kiindulva aztán a személyiségedet is tudod fejleszteni. Nem megváltozni kell, hanem egy kis magabiztosságot szerezni. Keresd olyan emberek társaságát, akikkel megegyezik a hobbid, érdeklődési köröd, vagy vállalj olyan melót, aminél gyakran kell emberekkel komunnikálni. Ezel oldhatod kicsit a gátlásaidat, legalább is nekem ezek váltak be.

És hidd el, van még nő aki értékeli az ilyen pasikat. Bár úgy tűnik, hogy az extrovertáltaknak áll a világ, azért mi introvertáltak is megtaláljuk a helyünket. Nomeg olyan ez, mint a két pólus az elektronikában: mindkettőre szükség van.

Nálunk pl. én vagyok a megfontolt introvertált, barátnőm meg a szertelen extrovertált, aztán egymást kiegyenlítjük egy normális szinten. :)

2012. jún. 27. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 A kérdező kommentje:
Szóval lényegében semmit. : )
2012. jún. 27. 21:30
 13/28 anonim ***** válasza:
0%
ha történne veled valami durva, ami elsodorja az egódat, akkor meg lehet változni. PL ha elküldenek gulágra, akkor elkezdesz küzdeni az életbenmaradásért. Mondjuk az ilyen emberek általában ott meghalnak, ha a normál életben sem tudnak érvényesülni
2012. jún. 27. 21:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 anonim ***** válasza:
nekem ugy tünik, mintha az oldal tulajdonosa reklámozza a saját oldalát:D
2012. jún. 28. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 anonim ***** válasza:

nekem is ez a problémám (csak én nem próbáltam meg még ilyen drasztikusan tenni ellene :D )

19/f

2012. dec. 20. 23:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 anonim ***** válasza:
Jó ez így! Minek akarsz megváltozni?
2012. dec. 20. 23:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 anonim ***** válasza:

Pontosan erről beszéltem midnig is, én is egy antiszoc, introverta személyiség vagyok, szarkor voltál szar helyen, rossz nevelés, rossz közeg, rossz élettapasztalatok, és öröklött hajlam tökéletes együtthatásának "produktuma" vagy. Ne légy büszke rá,de érzed is te,hogy nem kell.

Én tudom, ez egy rettentő szar tulajdonság, ez a lelki nullaság, ez a kisugárzásra képtelenség, ez a távolságtartó viselkedémód, és állandó feszengés társaságban. Modnom én, aki ilyen, az nem nagyon tud ez ellen mit tenni. Ez egy átok, egy átkozott személyiség.

Az ilyen emberek csak irígyelni tudják egy életen át a sikeres, felszabadult boldog teljes életet élő egyedeket. Nekik ami lazán kisújjból megy ismerkedésben, az nekünk intorvertáknak totálisan káosz, nem kivánatos szituáció, és szorongással teli vizsgadrukk élmény. Lehet valamelyest változni, de más személyiség pozitiv irányba nem nagyon leszel. A személyiség tud gyökresen változni negatív irányba, lefele halódik, puszutl, rohad, és egy lelki hulladékká redukálódik. Én is ez vagyok. Hiába játszol szerepeket, bújsz állarc mögé, érzed,hogy feszengsz ha odamennél egy nó nőhöz, aki érdekel, lrdekel annyira hogy nézed valamibe és ez miatt stresszelsz a társaságában. Sajna ez az a fajta aki KELL, mert at öbbit, aki mellett nem görcsölsz, azt a ki nem szarja le kategoriába soroljuk. Én nem hiszek benne,hogy ilyen személyiséggel 100% os esélyeid lennének egy napon arra,hogy megtaláld a szerelmet. Még 50% sem. Sok sok mázlistasággal esetleg 25%. Ami valljuk be nem bíztató.

Te írásod szerint minden tőled telhetőt megtettél, ami szép és jó, és kézzelfogható bizonyíték is egyben,hogy ebből az ördögi pszichés ketrecből nem lehet igazán kitőrni. Én sem tudom a megoldást, és azzal értek eggyet,hogy nagyon kicsi az esélye,hogy ez változzon, de ha mégis, az már nem rajtad fog múlni, hanem a szerencse+ egy annyira neked való személyiségű megértő, támogató partneren, lehetőleg leányzón, aki majd megváltoztat.

2012. dec. 21. 00:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 anonim ***** válasza:

Én is ilyen vagyok,ám mostanában jobb irányba változtam.Persze még nem tökéletes,a társaság középpontja pedig sose leszek,de legalább képes vagyok megszólalni anélkül,hogy azt érezzem,hogy mindjárt összeesek.

Sok dologban változtattam az életemen,pl elköltöztem,új suliba mentem,kolis vagyok...Olyan helyzeteket vállaltam be ezzel,amitől rettegtem.Nem gondoltam,hogy képes vagyok erre,pár hónappal ezelőttig.Ugyanis történt velem egy olyan dolog,ami miatt elértem egy mélypontot és elgondolkoztam...Akkor rájöttem változtatnom kell, amolyan minden mindegy, ettől csak jobb lehet állapotba kerültem.És lám,sokkal jobb lett az életem.Boldog vagyok és ezáltal nyitottabb lettem az emberekkel.Nagyon sokat segít a pozitív hozzáállás.Na meg a mosolygás.:) Mindig megkaptam,hogy sose mosolygok. Hát elkeztem ezt gyakorolni és fura,de még a boltban a kasszás nő is kedvesebb ha mosolyogva köszönök,még beszélgetett is velem.:D

A másik meg,rájöttem,hogy a másik is csak ember.Nem szabad mindent túlparázni.Egyszer élünk,ezt pedig élvezni kell,nem végig szorongani.

De nem tudom,hogy neked mi segítene..Nálam ez fejben/hozzáállásban dőlt el.

2012. dec. 21. 00:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 anonim ***** válasza:

Én is teljesen ilyen vagyok.Sőt rosszabb.Az évek alatt megutáltam az embereket.Megismertem azokat a tipikus jellemvonásokat amik az emberek többségét jellemzik:A féktelen egoizmus,rosszindulat,elvtelenség,mások kigúnyolása,a verbális fölényeskedés,az irigység...stb. Semmi kedvem barátkozni,társaságba járni vagy párt keresni. Van 1-2 barátom akikben 100%-ig megbízom és ők is bennem,ez elég is.


22/F

2012. dec. 21. 02:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 anonim ***** válasza:

18, ez mind szép és jó, egy igazi sikertürténet, de nem mindenkinek megy ilyen egyszerüen. Neked bejött. Jellemfüggő is. De mégis hogy a fenébe kell mosolyogni?? Nem tuuudok!!

Persze a számat ilyen Jokeresen tudom széthuzni, de ez nem őszinte mosoly. Őszintén mosolyogni nem tudok. Vagy lehet gyakorolni,hogy őszintének nézzen ki a nem őszinte mosoly? Hogyan csinálod? Egyszerüen soha senkire nincs kedvem mosolyogni, max kiröhögni szeretek néha másokat, ha adódik valami ,egyébként totál komoly, savanyú pofa vagyok.

2012. dec. 21. 03:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!