Társkereső hirdetéssekkel, weboldalakkal kapcsolatban milyen "extrém" - negatív tapasztalataitok vannak?

Én így ismertem meg a férjemet. 2 évig voltam tagja a Randivonalnak, azt hiszem már nem létezik, vagy ha igen, akkor fizetős. Alapvetően elég sok kedves sráccal találkoztam, csak valahogy egyikkel sem jött össze a közös hang elég sokáig. Szóval én cáfolnám az ilyen ismerkedésről terjengő negatív előítéleteket, hogy csak rondák vannak, hogy csak szexet akarnak, meg hogy otthagynak az étteremben a számlával. Ronda az van bőven, dehát nekik is kell társ.

Alapvetően 2 srác akasztott ki:

1. Pesti volt, ő kezdte a levelezést (Én kb. 100 km-re lakom Pesttől, én nem is nagyon írtam pestinek, szerintem a távkapcsolat nem működik.). Egy-két e-mail után eljutottunk odáig, hogy akkor mikor járok Pesten.

- Nem járok, miért járnék?

- Vásárolni.

- Ja, kérem nem tanyán lakom, itt is tudok vásárolni.

Ennyiben maradtunk, én nem is kerestem többet. Kb 2 hónap múlva felhívott, hogy a Velencei-tónál strandoltak a haverokkal, most találkozhatunk. Hát, legyen. Megbeszéltük, hogy akkor Velencénél az autópályáról lejön, és ott van egy benzinkút, ott összefutunk. Igen ám, de épp le volt zárva az út, akkor újították fel az autópályát, innen nem tudtam bemenni. Felhívtam, hogy jöjjön be Velencére, erre ő, hogy akkor menjek már el a következő lejáratig, és onnan forduljak vissza. De az már Érd, csak nem gondolja komolyan? Ő meg nem tud 3 km-t beljebb gurulni? Ő eltéved, itt nem ismerős, én lakom itt. Na, ezen jól összevesztünk, és megfordultam és hazamentem. Előtte még elmondott minden hülyének.

2. Néhány levelet váltottam egy sráccal, szintén nem idevalósi volt, kb. 50 km-re lakott innen. Megbeszéltük, hogy a Plázában találkozunk. Megkérdeztem, honnan ismerem fel. Mondta, hogy a strandról jön, fürdőgatyában lesz. A Plázában? Hát, te tudod.

Persze nem fürdőruciban volt. És nagyon-nagyon jól nézett ki. Gondolom én nem jöttem be neki, habár szerintem nem vagyok ronda. Beültünk egy kávézóba, rendeltünk egy kólát, és néztük egymást. Elég kínos volt, pedig én nagyon locsi-fecsi vagyok. Akármit kérdeztem, az volt rá a válasza, hogy:

-Muszáj azt neked tudni?

Így utólag elég hülye voltam, hogy nem álltam fel, és nem hagytam ott azonnal. Egy darabig ültünk ott kínos hallgatás közepette, ment az MTV, azt néztük. Aztán mondtam, hogy dolgom van. A számlát azért kifizette. És azt mondta a végén, hogy majd hív. Eléggé meg is ijedtem, hogy csak nem?! De szerencsére nem. Azt azért megbántam, hogy nem olvastam be neki. Valószínűleg azt gondolta, hogy ő annyira jó hapsi, hogy ezt megtehette velem. De azért nem kéne ilyen bunkón viselkedni senkivel.

Életkorra már nem emlékszem, olyan 22-27 közt voltak az akkori kiszemeltjeim.

A társkeresőn sok próblémás nővel találkoztam, frusztáltak, keserüek, esetleg perfekciónisták pasi téren is ami nagyon idegesitő tud lenni.Irodalom tanárnőknek képzelik magukat, azt figyelik, mennyire játékosan fogalmazod meg a mondatot, milyen kifejezéseket használsz, félnek fényképet mutatni, túlzottan zárkozottak, vagy egyszerüen nem tudják mit akarnak, vagy azért vannak társkeresőn, mert unatkoznak de igazából nem akarnak semmit.

Nagyon kevés esélye hogy valami jó kisül az egészből, akkor inkább legyen az ember kommunikativ idegenekkel utcán, metrón, bárhol úgy több az esélye hogy megtalálja akit keres.

Nekem is volt egy elég vicces randim.Ráadásul ez volt a legelső.Pár hónapos levelezés után találkoztunk egy plázában és aznap,amikor már úton voltam,akkor tudtam meg,hogy jönnek a barátai is,három csaj(!).Amikor találkoztunk,nem nagyon ment a beszélgetés,mert ott voltak a barátai és többnyire velük beszélgetett,én meg csak mentem mellettük.Bementünk a boltokba,ott volt egy csomó ismerősük,velük beszélgettek,én meg csak lestem.Végül kimentünk a plázából,sétálgattunk,addigra feloldódtam egy kicsit és sikerült bekapcsolódnom legalább egy-két szóval a beszélgetésbe,nagy eredmény volt.Végül bementek egy szoliba,engem meg kint hagytak az utcán.10 percet vártam,gondolom addig kibeszéltek,vagy nem tudom.Ráadásul amikor kijöttek,odajött hozzánk egy hajléktalan mutogatós bácsi.Élmény volt.

Ez a történet úgy,ahogy van,egy vicc.Így visszagondolva azt sem tudom,miért maradtam velük annyi ideig.:O

Megismertem egyszer valami csajt társkereső hirdetésen keresztül és beszéltünk többször is, majd megbeszéltük, hogy találkozunk ebben és ebben az órában itt meg itt.Elmentem szépen kiöltözve, vártam bent az asztalnál de a csaj nem jött, félóra után elhúztam dolgomra.Utólag kiderült, hogy a csaj nem mert bejönni, beküldte a barátnőjét, az meg nem látott semmi jóképü fiatalembert az asztalnál egyedül, igy hát elkerültük egymást.Lehet a barátnője is alig tudta be a fejét és nem látott mert a terem végében ülltem egy asztalnál.Mondta aznap este nekem, hogy milyen szemét vagyon nem jöttem el, na akkor beolvastam neki.

Olyan is volt, hogy megérkezek, a csaj meg hallgat mint a sir, harapofogóval kellett kiszedni belőle mindent, de gondolom végül én voltam a nem beszédes az ő szemében, nem ő a hallgatag.Végeredményben tele van a hócipőm és csak élóben ismerkedem és megválogatom kivel.