Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Helyembe mit tennétek? Lent bővebben.
18-éves srác vagyok.
Apám (elég idős, közel 70éves) vállalkozó, egyke gyerek vagyok.
Öregem folyamatosan dolgoztat, hiába vannak rajtamkívül alkalmazottjai nekem mindig amikor csak tehetem melóznom kell.
Teljesen kitölti a szabadidőmet.
Hétköznap:suli utána meló estig.
Hétvégén: reggeltől estig melózok, hiába hívnak a haverok hétvégente bulizni. (mármint az a kevés ami megmaradt)
Szinte sose járok, mivel hogy reggel8-este9-igmegy a munka, utána meg rettentően fáradt vagyok és kedvem sincs semmihez csak aludni.
Nekem szószerint felüdülés az iskola, ahol ennek ellenére nem vagyok visszahúzódó, sőtt........
Osztálytársaim nem akarják elhinni hogy még soha nem volt baránőm, mivel hogy a sulimba elég nagy a tekintélyem, és elég magabiztos, humoros, és helyes srác vagyok szerintük.
De az a legnagyobb baj hogy már a szüleim othon is szekálnak ezzel a "csaj" dologgal.
Egyébként sok lány szeretett volna már járni velem de........ igazából........ hát, nem, hiszem hogy jó ötlet lenne. Milyen kapcsolat az hogy szinte alig alig találkozhatunk? Lányok ti járnátok egy ilyen pasival mint én? Egyre rosszabb hangulatba telnek a napjaim.
Most meg itt a nyár, pont ilyenkor kell 2x nagyobb tempóba melóznom, a többi fiatal meg sütteti a hasát a napon......... ez nagyon sz.r érzés.
Nem hiszem hogy igazából sokáig birom ezt, nagyon szeretnék már egy csajt magam mellé, szertnék egy kis pihit, magánéletet.....csak úgy élni mint a korosztályom.
Erről elbeszélgettem már öreggemmel is egy párszor de ...... mindig vitába torkollott.
Ezek után mit tegyek? szerintem ez már rég nem élet.......
De hát ez hülyeség, nem kötelezhetnek semmire! :O
Persze, tudom, biztos azt mondják, h amíg velük élsz meg az ő kenyerüket eszed, addig az van, amit ők mondanak... Szóval ez egy elég kényes helyzet...
De muszáj a sarkadra állnod, ez így nem mehet tovább!!!
Meg ha már ők is azzal szekálnak, hogy miért nincs barátnőd, akkor vágd a képükbe, h miattuk! Mert nem hagynak élni...
Egyébként be vagy jelentve? Fizetnek? Mert olyan nincs, hogy vki csak úgy dolgozik látástól vakulásig, csak úgy "szívességbő", akkor se, ha rokon.
Hát őszintén be nem vagyok jelentve mivel hogy papíron én vagyok a cég tulajdonos.
Egyébként annak ellenére hogy nem fizetnek elég nagy a havi költségvetésem.....olyan 6számjegyű összeg.
De hát ezt nem tehetik meg!
Ha nem akarsz dolgozni, akkor nem dolgozol és kész. Nem kötelezhetnek semmire.
Pláne úgy hogy nem is fizetnek! Én a helyedbe nem engedelmeskednék a szüleidnek...
Bár nem ismerem őket, nem tudom mit csinálnának, szóval nehogy az legyen, hogy akkor kiraknak, vagy nem tom...
De ezt akkor se hagyhatod! Muszáj a sarkadra állnod, akkor is ha veszekedés lesz a vége! Ne hagyd magad!
Igazat megvallva foggalmam sincs, h mit tegyél, vagy h én mit tegyek... Én arra a részre tudnék válaszolni, h nem naon járnék ilyen pasival. Abban meg egyet értek az egyik előttem szólóval, h ha szivatnak vágd a képükbe h miattuk nincs bnőd...
Én nagyon sok szerencsét kívánok neked, és szurkolok!!!
17/L
=) puszi és még1x sok sikert
Pontozz le nyugodtan de havi költségvetésed 6 számjegyű és 18 vagy...cégtulaj...mond meg nem kell pénz és lesz a havi költségvetésed mondjuk 20k huf és csak hétvégén nyomod.
De 18 évesen örültem volna olyan költségvetésnek...
Hello!
Nekem az élethelyzetem detto ugyanolyan mint a tiéd. Elmúltam 18 és a szüleim rámiratták majdnem az egész céget.A tulajdonos én vagy, persze a szüleim az ügyvezetők.
Régebben akartak dolgoztatni de megmondtam,hogy ezzel egyelőre haggyanak mert még fiatal vagyok és élni szeretném a fiatalkoromat. Megegyeztünk hogy nem kell csinálnom semmit csak tanulni. Valami neked is ilyet kéne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!