Fiúk! Most ezért tényleg szemét *** lennék? Bővebben lent.

A helyzet a következő. Van egy srác akinek tetszem és szeretett volna megismerni, ezt el is mondta nekem de akkor volt párom, és elutasítottam. Ez után néhány hónappal szakítottam a barátommal és mivel nekem is tetszett a srác, én kezdeményeztem nála. Két három találkozó után viszont elbizonytalanodtam és azt mondtam neki, hogy még mindig van barátom, és félreértette a közeledésemet. Ezt ő tudomásul is vette, nem volt egy rossz szava se hozzám emiatt. Ezek után viszont továbbra is ismerkedtünk, kerestem a társaságát. Én viszont egy idő után eldöntöttem, hogy biztosan nem akarok tőle semmit. Szó nélkül eltűntem, gondoltam így lesz a legkevésbé fájdalmas neki. Sajnos voltak közös programok is megbeszélve, amik így nyilván elmaradtak. Azóta egyébként van barátom, és a korábbi sráctól többször megkaptam, hogy miért voltam vele ilyen roh@dék, miért vezettem félre és hitegettem, meg hogy ő közben belém szeretett, stb... Jó mondjuk tényleg voltak félreérthető dolgok, mert én is bókoltam neki néha, és jól estek a bókjai, volt amikor kértem hogy bókoljon, meg egyszer megemlítettem neki, hogy szívesen odaköltöznék hozzá, ilyesmik. De viszont korábban mondtam neki, hogy van barátom (ami nem volt igaz). Most ezért én tényleg ennyire szemét roh@dék lennék?