Hogy lehet az ilyen dolgokat ennyire félreérteni? Más is járt már így? és ez csak az én hibám? Lent kifejtem.

igen volt! szerintem ez feltétlen vakság, inkább önzőség.

a egész úgy indult, hogy elég hamar kikosarazott és ennek ellenére jóba lettünk. mivel tudta, hogy nekem nagyon tetszik ezért úgy gondoltam, hogy ha keresi a társaságom az jelent valamit. hát nem! köpni-nyelni nem tudott amikor másodszorra elhívtam és természetesen nemet mondott... "félreértettél"... szóval megesik az ilyen, tanulni kell belőle, hogy többet soha ne forduljon elő!

Persze, jártam már így, és én mostanában igyekszem az ilyet tisztázni. Nem csak úgy, hogy "ja bocs, félreértettük egymást", hanem ennél mélyebbre menni.

És ha mélyebbre megyek, akkor bizony kiderül, hogy nem is annyira értettük egymást félre.

Mert ha vonzódsz valakihez, akkor igenis jeleket adsz, és a másik AKARATLANUL is reagál rá, mert tetszik neki a dolog. Legyen férfi, vagy nő, ad egy kis biztatást. Ezt vagy észreveszi magán, vagy nem.

A kérdés az, hogy neki mennyire jössz be, mennyire nyitott egy kapcsolatra, mennyire tud veled elképzelni bármit is. Ha csak a szituáció tetszik neki, de messzebb nem menne, akkor magának sem fogja bevallani, hogy bizony ő adott biztatást, mert nagyon is tetszett neki a dolog. Akkor jön ez a "félreértettél" duma.

Én láttam kívülről ilyen szituációt, és elképesztő, hogy az emberek mennyire nem látják magukat kívülről! Pl. egy nő, akinek egy olyan pasi udvarol, aki egyáltalán nem jön be neki - de a nő szabályosan kelleti magát, hogy MÉG! MÉG! udvaroljanak neki. Már én szóltam az illető csajnak, hogy vigyázz, mert félre fogja érteni - illetve nem fogja, mert egyértelműen biztatod. És nem értette, hogy miről beszélek!

Szóval így működünk és kész. Szeretünk tetszeni a másik nemnek, és igen, ennek látszanak is a jelei. De ez nem azt jelenti, hogy mindenkivel össze is jönnénk, akinek jeleket adunk, és ez ad okot félreértésre.