Csak annyi lenne a problémám hogy össze szeretnék jönni egy lánnyal, de nem tudom hogy igazából mit kéne csináljak, még nagyon tapasztalatlan vagyok, t. ud va. Laki segíteni nekem?

Az első dolog amit fontos hozzáfűznöm a dologhoz, egy az hogy eddig még egy barátnőm sem volt, de ne gondoljátok hogy antiszociális vagy torzszülött lennék, csak csupán eddig el tudtam nyomni ezeket a vágyaimat, és a korábbi "szerelmi" érzéseket. Na szóval a lényeg az, hogy a lányt, akiről szó van 2 és fél éve ismerem, már ha nevezhetjük ismerésnek azt, hogy gimnázium első óta egy nyelvcsoportba járunk. Már az első alkalommal megtetszett ahogy megláttam, de ez akkor még általános érzés volt, a legtöbb csinos lány iránt így éreztem. Voltak egyes kavarások más lányokkal (2) de mindig megfutamodtam, nem akartam komoly kapcsolatokat. A lány jellemét lassan kezdem kiismerni, de őt magát nem ismerem eléggé, nem tudom mi foglalkoztatja, mi érdekli, és csak ritkán beszélünk egymással, akkor is legtöbbször az óra keretein belül. Egyszerűen mindig őt bámulom, amikor csak alkalom van rá, és azon kapom magam hogy róla 'álmodozom' nagyon tetszik minden egyes gesztusa, és ha hazaérek első dolgom hogy megnézzem a képeit újra a Facebookon (senki ne gondoljon semmi rosszat, tényleg). Ő maga is nagyon csinos, bár azóta hogy megismertem nem volt barátja a korábbiakat meg nem tudom. Hamar felismertem hogy ez az eddig érzett legelső igazi szerelem, és nem csak úgy "belezúgtam". A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy én az adott nyelvből (német) már letettem a nyelvvizsgát, úgyhogy jön az osztályozóvizsga, az után meg már nem járhatok be órára és még csak az a kis idő sem adatik meg arra hogy lássam őt, ahogy beszél, ahogy viselkedik, ahogy nevet, egyszóval semmit ami igazán őt jellemzi. Ugyan csak 3.-asak vagyunk, de én úgy érzem hogy sosem fog megjönni a bátorságom semmi intézkedést tenni az ügy érdekében, pedig tudom hogy nekem kéne lépnem. Amúgy ha netán beszélek vele jól kijövünk egymással, és tudunk normálisan is beszélgetni, de általában ő a barátnőivel van elfoglalva úgyhogy egy köszönés szokott a legtöbb lenni, ami elhangzik köztünk. Mit tegyek? Kérlek segítsetek, teljesen felemészt a dolog, és már nem tudok semmittevően üldögélni, de nem akarom elrontani a dolgot, mert tudom hogy ha rosszul kezdem annál még az is jobb ha nem is tud a dologról.