20on éves korosztályból léteznek olyan egyedek, akik esetleg szintúgy munkavállalók, és nem pont vmelyik diszkóban ájulnak be hétvégente?

Változtass, csinálj ojat, amit eddig még soha nem tehettél/mertél. Tudom, ez nagyban függ a pénztárcád vastagsásától, de én se vagyok full millás és mégis rengeteg dolgot csináltam már, amire azt mondták, hogy a gazdagok sportja... Az már egy rohadt jó hozzáállás, hogy változtatni akarsz (gondolom ez a célod). Észrevetted, hogy ez így nem jó. Én évekig képes vagyok spórolni egy dologért. A legnagyobb ami eddig volt az a versenyautó. 2 évig mellőztem mindent, hogy hottájuthassak egy összkerekes 270 lóerős géphez. Ugyan ez van az ejtőernyős vizsgával. 500 ezerbe kerül, de akkor is összeszedem rá a pénzt. Oké, engem motivál az adrenalinfüggőségem. Egyszer élek, nem stresszelek, leszvrom, mi lesz, hitelt nem vettem fel és nem is fogok, addig meg semmit nem vehetnek el ami a nevemen van. Az élet rövid ahhoz, hogy tartósan szarul érezd magad. (első/huszonkettő)

javítás: *olyat

Hidd el, ha elkezded akkor jönnek majd az emberek. Itt elsősorban a bicózásból indulok ki. Én is hasonló helyzetbe voltam, mint te. Igaz, akkor még szüleim láttak el. Dobott az "életem szerelme", rájöttem, hogy a "barátaim" 90%-a sz@rik rám. Befordultam. Aztán, mondom ez így nem jó. Nyári meló alkalmával összekerestem annyi pénzt, hogy egy alap dh bicó kijöjjön (hétfő-péntek köművesekkel, szombat-vasárnap ácsokkal dolgoztam). Mivel szinte minden addigi barátnak hitt embertől elfordultam, nem igazán volt ki bulizni hívjon, egyedül meg nem mentem. Végigdolgoztam a nyarat, megvolt a célom, tudtam, hogy az kell nekem. Megvettem a bicót. elkezdtem egyedül gyakorolgatni. Volt egy pár ugrató, ahol akárki gyakorolgathatott. Először a "nagyok" mondták, hogy húzzak onnan, csak a helyet veszem el előlük. Aztán mikor látták, hogy komolyan gondolom (igaz 10-ből 11-szer taknyoltam az ugratón, de mindig felálltam, aztán újra nekimentem), akkor azt mondták, hogy na gyere haver megmutatunk 1-2 dolgot, mert így csak összetöröd magyd. Csapatban meg könnyen fejlődtem, mint mindenki más. Befogadtak, mindent megtennék értük. Őket nem érdekli, hogy milliomos vagy, vagy csóró. Közéjük tartozol és kész. Volt, hogy megszorultam anyagilag és egy tehetősebb ridertársam kifizette a tartozásom (nem bank vagy állam felé). Mikor vissza akartam fizetni, akkor azt mondta, akkor veszi el csak, ah az nem az utolsó pénzem. Na ez barátnak tekinthető nálam. Remélem, ha elkezded, te is hasonló emberekbe dotlassz, mint én.