Normális lányok! Mi a véleményetek magatokról?

Általában ha egy srác közeledik,mindig elutasítom,mert nem tetszik.Pedig nem teszem magasra a lécet,de nincsenek normális pasik...

A másik meg hogy nem vagyok megelégedve a külsőmmel,nagyon nem.Ha egy pasi azt mondja szép vagyok,mindig arra gondolok,csak így akar ágyba csalni,közbe tuti nem tetszem neki.Dagadtnak is tartom magam,sokat teszek ellene,de amíg nem tetszem magamnak,nem hiszem hogy másnak is tetszenék.

Illetve általában egész egyszerűen nekem azok jönnek be akiknél tudom hogy semmi esélyem :D

Meg ha tetszik egy pasi olyan zavarban vagyok hogy nem tudok önmagam adni,pedig jófej laza csaj vagyok,olyankor meg feszengek mint egy hülye...:D

Kb ennyi :)

Mondjuk az sem mind1,kinek mi a normális :D

Nekem leginkább az alakommal van a gond. Tipikus homokóra alkat,kiba.szott vékony derék és széles csípő,ráadásul felesleg is akad rajtam (155cm/53kg). Igényesen öltözködök,sminkelek, mégis rám se hederítenek a pasik. Ebből kifolyólag arra gondolok hogy az alakom miatt nem kellek senkinek. Eddig volt két fiúm de egyik se tartott sokáig.

Másik az,hogy nincs olyan fiú akit ismerek és tetszene. Tipikus hibám hogy mindig ismeretlenek tetszenek meg a suliból amiből általában nem lesz semmi mert félek náluk próbálkozni,és reménykedek abban hogy hátha valaki egyszer leszólít vagy valami,de hát erre esélyem sincsen.

Harmadik probléma. Nem járok el sehova szórakozni. Egyszerűen nincs kivel. A barátaim mind otthon ülősek és arra hivatkoznak hogy a szüleik nem engedik meg hogy jutunk haza meg blabla....Lassan már kezdem azt érezni hogy kiöregedtem a bulizásból mert mindenütt 14 évesek szórakoznak,én meg minden pénteken és szombaton itthon csücsülök,pedig én ennél sokkal izgalmasabb életre vágyom. Egyedül abba reménykedek, ha elkerülök egyetemre,megváltozik a baráti társaságom és nem kellesz minden hétvégén itthon ülni mint valami remete. Szomorú de ez van :(

17/L