Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
22 éves vagyok és még nem volt barátnőm, tudtok tanácsot adni?
Nem gondoltam volna, hogy valaha a problémáimat ismeretlen emberekkel fogom megosztani a neten, de úgy döntöttem megpróbálom, hátha más is járt hasonló cipőben.
Tehát adott a helyzet, 22 éves vagyok és még nem volt barátnőm. Most gondolom egyből arra gondoltok, na ez vagy homokos, vagy pedig egy nagyon ronda ragyás kövér ember.
Megmondom az őszintét egyik se jellemző rám. Egy átlagos 22 éves fiatal srác vagyok, nem vagyok kigyúrt, nincs kocka hasam, nem vagyok kimondottan jóképű és nincsenek ragyogó fehér fogaim se. Csak egy átlagos srác vagyok, több tízezer hozzám hasonló figura szaladgál az utcákon nap mint nap, és a többségüknek összejött az, ami még nekem mindig nem. Nincs barátnőm, és még nem is volt
A probléma az, hogy nagyok az igényeim. Na nem kell arra gondolni, hogy a modell csajokra bukom, tudom hogy hol a helyem, és kit kaphatok meg. De úgy látszik még lejjebb kéne csúsztatnom azt a bizonyos mércét, ha nem akarok 40 évesen is szűz egyedülálló férfi lenni
Igazság szerint nincsenek nagy igényeim, egy 16-21 év körüli kedves megértő csinos lányt keresek. De valahogy nekik más az ideáljuk. Akikkel pedig összejöhettem volna eddig, azokkal nem volt kedvem. Próbálkoztam már internetes társkereséssel is, itt van egy példa, hogy pl kivel mehettem volna el egy randira: [link]
Aranyos lány, egyből kérdezhetnétek, mi vele a baj? Egyszerűen csak nem az esetem, lehet hogy meg is találnánk a közös hangot, de egyszerűen így nem tudok elmenni egy randira, ha külsőleg egyáltalán nem vonz :( és még számtalan ilyen lány van, akiket felszedhetnék az utcán, vagy akár a neten, de egyszerűen nem tudok kezdeményezni, mert nem vonzanak. Pedig a legfontosabb a belső, én is mindig ez vallottam, de ha nincs meg a külső vonzalom, és amíg nem ismerem, egyszerűen nem motivál semmi, hogy megpróbáljam felszedni
Szerintetek el kellene felejtenem a külsőt? De még is hogy vegyem rá magam, hogy egy olyan lánnyal próbáljak összejönni aki külsőleg nem vonz? Vagy várjak, hátha egyszer történik valami csoda, és bejövök egy olyan lánynak aki nekem is tetszik külsőleg, és belsőleg is összhangban leszünk?
válasza: válasza:
válasza:Magam is hasonló cipőben járok. 24 éves vagyok és még nem volt barátnőm.
Több próbálkozásom is volt már, mind kudarcba fulladt. Sajnos most már eljutottam odáig, hogy mindentől görcsölök, félek a következményektől ezért nem merek kezdeményezni, mert már párszor csúnyán megjártam és a sok-sok negatívum mind bennem él. Ez egy ördögi kör, borzasztó érzés. A legjobb volna az, ha bele sem kerülne az ember, dehát ilyen az élet.
Sorozatosan el kell szenvednem mások látványát is, ahogy kézen fogva járnak, ahogy csókolóznak utcán, buszon, vonaton, koncerten, mindenhol.
Mivel sokat van dolgom Pécsen, a lakatos fal környékén is sűrűn megfordulok. Olyankor a szívem szakad meg, végtelen irigységet és tehetetlen dühöt érzek magamban. Folyton felteszem a soha meg nem válaszolt kérdést: másoknak miért lehet, nekem miért nem?
Ami a legborzasztóbb, hogy egyre jobban vágyom rá. Ezért amikor egy lehetőség nyílik, rögtön begörcsölök, hogy el fogom rontani és azért nem lesz ebből se semmi. Félek a tévesztéstől. És elrontom.
Sok álmatlan éjszakám és nyugtalan nappalom van emiatt. Félek, hogy végleg egyedül fogok maradni. Nagyon nyomasztó érzés, úgyhogy mindenkit meg tudok érteni aki ilyen cipőben jár.
válasza: válasza:17:41 vagyok.
Az előttem szólóval egyet értek, magam is tudom a megoldást, de egyedül sajnos képtelen vagyok megoldani a problémáimat. Az a baj, hogy a feladataimra sem tudok rendesen koncentrálni, sőt már más dolgokra sem. Már meglátszik a mozgásomon, a tekintetemen, a szavaimon. Érezhetően dekoncentrált vagyok.
Most főleg, hogy egy újabb negatívum, újabb pofára esés van a láthatáron. Ha ebből jól jönnék ki, (mert még az esély megvan) az nagyon feldobna, de mindig kettőn áll a vásár.
Nekem is enyhe depresszióm van és az a baj, hogy a környezetem (családom) ezt nem hajlandó tudomásul venni. Lehet nem is látszik mindig rajtam, mert hullámokban jön. A környezetem hamis illúziókban tart, az elvárások pedig hatalmasak.
Kiskoromban szabadelvűen neveltek, mindent rám hagytak. Csodagyerekként kezeltek, pedig csak egy picit voltam az átlagosnál jobb. A rámhagyás miatt és azért, mert az állítólagos csodagyerek mivoltom nem fedte a valóságot, rengeteg pofon ért az életben. Számtalan beilleszkedési, szocializációs problémám származott ebből. Alapból megutáltam az iskolát már az első héten, kínszenvedés volt a 12 év amit az általános iskolában és a gimnáziumban töltöttem. A szorgalmam az nullához közeli volt, de a tanulmányaim viszonylag jól alakultak. Többször megkaptam, hogy lehetett volna/lehetne jobb is. Emiatt az önértékelésem a nullára süllyedt, nem becsülöm magamat semmibe. Nem tudok semmire büszke lenni, hiszen mindig, mindenhol le vagyok körözve. Tavaly, mikor a 3 évvel fiatalabb öcsém összejött egy lánnyal (azóta is együtt vannak), akkor elég rendesen kiborultam. Télen, karácsony körül pedig egy újabb kudarcot kellett elszenvednem, amely hideg, kegyetlen lerázás formájában nyilvánult meg. Nem tudom, mikor lesz vége ezeknek a borzalmaknak, mert amióta feltámadt bennem az igény, azóta folyamatosan kapom a pofonokat.
A baráti köröm szűkebb, de mélyebb kapcsolatokból áll. Nem vagyok benne úgy a pörgésben, ha én nem írok valakinek vagy nem hívom fel, akkor le sem sz....k. Öcsémnek viszont állandóan cseng a telefonja, ha felmegy msn-re, akkor egyből 3-an írnak rá, sztorizgatnak neki állandóan.
Valóban, addig jó minden, amíg nem potenciális zsákmányként kezelem a lányt, de az sem jó ha nem kezelem akként, mert ha sokáig húzom, akkor töketlennek, fantáziátlannak tűnök. Ebbe is beleestem már, ezért nem találom az arany középutat.
Rá kéne feküdnöm a témára, önbizalmat kellene építeni. Egyedül sajnos nem megy, segítségre van szükségem, de nem tudom hol keressem.
Szóval ez egy igen nehéz kérdés, szerintem szerencse kell hozzá, vagy jó kiállás és vonzó egyéniség, vagy egy harmadik ember, aki egyengeti az utat köztem és egy lány között (nevezhetjük kapocsnak, kerítőnek, mindegy minek). Így működhet, egyébként nem látok rá reális esélyt...
válasza:bocsi de ez a sírás egyik lánynál se jön be. Ha találkoznék veletek és ezt mind rámzuditanátok én futva menekülnék tőletek.
Én ugyanebben a helyzetben vagyok csak lány. És úgy gondolom el fog jönni az időm...addig meg élem az életem...
Sztem ennyire nem dramatikus a helyzetetek...
válasza:vkinek nagyobb, vkinek kisebb igénye van rá!!!!
Én f17 vagyok (ma kaptam egy kosarat egyébként, elég gáz volt:P)
Féléve depis voltam, meghallgattam Brian Tracy-től a Phoenix seminariumot, sokat használt de nem eleget... randiztam, meg tudok beszélgetni lányokkal, ennyit használt, de csajozni attól még mindig nem tudok... :S
Rajtam meg enyhe pedofília is kezd kialakulni, vhogy 12 éveseket is megnézem.... nagyszerű.... de rendes pornóra verem egyébként....
Elhatároztam ha 19-20 éves koromig nem lesz senkim, nem leszek tovább boldogtalan....NEM....Elkezdek drogozni, mert mégis mire jók a drogok??? Arra , hogy az életet boldogabbá tegyék, leszarom a kockázatot, meg a testemet is...ha nem lesz vki előbb-utóbb bedrogozok, ENNYI, majd speeddel csökken a gátlás!!
válasza:01:35
A drogok helyett inkább vegyél prostit!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!