Erről mi a véleményetek? Én vagyok a h*lye?

Még sosem volt komoly kapcsolatom. Egy pasim volt eddig, de az is 3 hétig tartott.

Nem felvágásból, de tényleg nagyon sok fiú akar velem járni/kavarni. Hiába néznek ki nagyon jól, meg aranyosak, kedvesek, de akkor sem akarok összejönni egyikkel sem, mert nem érzem azt a "fellángolást". Ha meg beadom a derekam, elkezdek ismerkedni a pasik berezelnek, de nem tudom miért. Egyszerűen nem mernek lépni. Addig nagy pofájuk van, míg nem adom be a derekam..de utána.. :O

Ez szerintetek miért lehet?

Amúgy szerelmes egyszer voltam, még nyáron. A fiú is többet akart tőlem, mint barátság, csak ugye neki alap a szex. Én még nem érzem úgy, hogy eljött az ideje, tehát nem jártam vele. A fiú rájött, hogy szeret, és elvileg nem zavarná, ha nem feküdnék le vele, de én nem tudok már bízni benne. Pedig 5 hónapja hajt rám(újra), és tényleg látszik, hogy nagyon akarja, csak félek, hogy megint csak egy dugásra kellenék.(amúgy még szűz vagyok, csak nyáron arra kellettem volna neki)

Szerintetek mit tegyek?

A baráti körömből 2 fiú is akart velem járni, de én úgy érzem, hogy ezt a barátságot kár lenne elcseszni azzal, hogy összejövünk. Az egyikkel kavartam, de nem mert lépni, mert nagyon félénk. És a mai napig kínosan érezzük magunkat egymás mellett. Tehát azóta úgy vagyok vele, hogy a barátságot/haverságot kár ezért feláldozni.

Rosszul gondolom?

Amúgy szerintetek mi a gond velem, és a pasik miért ijednek meg tőlem, mikor már elérik, hogy beadom a derekam?

15/L