Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Társkereső rendezvényre megyek ahol 5 percet beszél mindenki férfi minden nővel, majd a végén megjelöli hogy ki volt számára szimpatikus és 1-2 nap múlva megküldik a másik elérhetőségét ( kölcsönös találat esetén ). Ti mit tennétek a helyemben?
Az 5 percet nyilván el lehet hülyéskedni, de én elég komoly gondolkodású vagyok és szeretem tudni hogy ki a másik így általános ( ha úgy tetszik "sablon" ) kérdéseket szoktam feltenni, illetve mesélni magamról ( amúgy a legtöbben ezt teszik ).
Ilyenkor az egyik ami kérdés mindig felmerül hogy "Mi a munkád". Nyilván itt a társadalmi státuszt, időbeosztást és persze a jó öreg anyagiakat mérik fel a hölgyek.
A munkám, átlagos, irodista munka, átlagbérrel. Nem vagyok rá büszke, nem is szégyenlem de nem akarom hogy ezen 'bukjon' a dolog, hiszen 5 perc alatt valami alapján dönteniük kell.
Ti hogy adnátok elő a fenti irodai munkát hogy jól csengjen, de ne is hazudjak vele? Hogy tudok ebből legjobban kijönni?
9es : nyilván nem csak első benyomásra elég de arra bőségesen elegendő. Ha külsőre vagy beszedstilusra nem tetszik a másik akkor azt pár percből már leszűröd.
Aki meg azt írja nincs értelme a rapidrandinak az próbáljon harminc felett online ismerkedni. Esélytelen. Kivéve persze a Chadeknek.
"Az alapján érzik hogy nem vagy se orvos, se vállalkozó, hanem egy 0 alkalmazott senki aki medián átlagkereseten él. Ilyenkor szokott jönni a kérdés hogy mik a céljaid, szereted-e a munkád ( magyarul el tudsz e tartani 3 gyerekkel később és viszel e egzotikus helyekre, cseréljük e az autót 3-4 évente, és költözünk egy 3-4 szinte rózsadombi villába )..."
Ez drága barátom tömény előítélet. Ha fel sem ismered, úgy elkerülni se tudod, hogy idő előtt kimutasd a fogad fehérjét. Mint írtam, az erős előitélet hamar kikandikál a zsákból.
13–as látom te még hiszel a Disney mesékben ahol a szegény legény összejön a királykisasszonnyal.
Gimiben ez mèg össze is jöhet viszont 30 felett kőkemény verseny folyik és nem a személyiség alapján hanem hogy mit tudsz letenni az asztalra.
Ez nem előítélet, ez a valóság 30 felett. Ezért egészséges időben megismerkedni egymással mert akkor nem számító célokat néznek még az emberek hanem az embert magát.
16-os: rengetegen dolgozunk ebben a 25-40 közötti korosztályban és nem mindenki tud random új emnereket pláne szingliket megismerni hiszen sokan már elkeltek.
Miért lenne jobb az online világ ahol 1 nőre ír 100 férfi ? Itt 12 nő és 12 férfi lesz. Ha más nem, legalább egy kiegyenlített terep.
Az idő valóban rövid de hidd el aki tetszik arra pont elég ez hogy felismerd, aki meg nem arra még sok is :).
"Mi a munkád". Nyilván itt a társadalmi státuszt, időbeosztást és persze a jó öreg anyagiakat mérik fel a hölgyek."
"Nyilván"... Kicsit egyszerűen gondolkodsz. Én ennél a kérdésnél elsősorban arra vagyok kiváncsi, hogy úgy általánosságban milyen a másik személyisége, hogyan telnek a napjai, hiszen a napunk egy jelentős részét munkába töltjük. Tisztességes munkája van vagy mondjuk végrehajtóként másokat vegzál? Fizikai munkát végez? Szellemi munkát végez? Amolyan "szabadúszó", aki próbálja "megcsinálni magát"? Engem például egyáltalán nem érdekel a másik anyagi helyzete, pláne ismerkedés fázisban.
"A munkám, átlagos, irodista munka, átlagbérrel."
Az irodában dolgozó emberek nagy része el tudja mondani, hogy mit csinál. Pl. jogász egy cégnél; iktatós egy hivatalban; külkereskedelmi ügyintéző egy multinál; titkárnő egy kabinetirodában - elég nagy a szórás.
Sokat elárul rólad - nem pozitív értelemben - hogy a saját munkádat sem tudod normálisan definiálni.
Gimiben ez mèg össze is jöhet viszont 30 felett kőkemény verseny folyik és nem a személyiség alapján hanem hogy mit tudsz letenni az asztalra.
Ha ez a véleményed, akkor mi a fenéért mész olyan randira, ami kb egy marketingesnek jó, mert az első benyomás, és szó szerint az, hogy mit tudsz letenni az asztalra dönti el a sorsodat, miközben neked saját bevallásod szerint nincs semmi, amit le tudnál tenni az asztalra.
Egyébként minden sorodból árad a frusztráltság, és hogy mennyire lekicsinyled a saját életedet. Ha te magad "lenézed" saját magadat, hogy a fenébe várhatod, hogy más ember másként tekintsen rád? Igen, az 5 perc bőven elég, hogy felismerjék benned, hogy egy frusztrált görcs vagy,aki csak vergődik a saját életében, ami még neki is ciki, mert ezt közvetíted magadról. Még akinek esetleg első látásra be is jönnél, az is a másik irányba szalad el ettől a mentalitásról :S
18-as: először is köszönöm a korrekt választ. Egyébként én odatettem az időbeosztást ( azt hiszem ), hiszen az mindenképp egy olyan 'dealbreaker' lehet ami fontos tud lenni azok számára akiknek szeretetnyelve a minőségi együtt töltött idő és egy folyton úton/kiküldetésen lévővel nem szívesen lennének komoly kapcsolatban.
Nem szép az utolsó mondatod ezért arra reflektálok először:
- Nyilván tudom definiálni ( nagyon EGZAKT dolgot végzek ), és mindenki tudja mi az, nem is kell bonyolítani.
Egyébként amiket írtál azzal egyetértek nagyrészt, ld. én pl. művészekkel nem ismerkednék és nem azért mert bármi bajom lenne velük de nagyon más világ, de amúgy nyitott vagyok ha van összhang és azt hamar érezni azért.
Azzal viszont vitatkoznék hogy az ember nem ez alapján 'árazza be' a másikat, mármint hogy mit végez.
Amúgy van egy mondás ( csak angolul ismerem ), így szól:
"PEOPLE WILL ASK HOW MUCH YOU EARN, SO THEY CAN CALCULATE THE LEVEL OF RESPECT THEY CAN GIVE YOU."
Nos emiatt sem szívesen beszélek ( azon kívül hogy jól érezni megyek magam és nem munkáról beszélni 1-1.5 órán át ), a munkáról. Ugyanis lehet ezt szépíteni de igenis amint megtudja valaki mivel foglalkozik máris számolgat és ítélkezik. Ezzel nincs gond, de neked is biztos van ilyen.
Írtad pl. a végrehajtót, mi van ha ő ezt a részét árulja el közben egy ilyen irodában dolgozik de csak háttérmunka stb., ez lehet nem a legjobb példa de még tudnám sorolni. Műtösnél előjön hogy alig van szabadideje, orvosnál dettó. Vállalkozónál is de ott meg jönnek a dollárjelek a szemekben.
Eléggé álszent azt mondani hogy az embert nem érdekli a másik hivatása anyagi és társadalmi okokból. Igenis fontos.
Én ezért őszinte akarok ezzel kapcsolatban lenni de azt sem akarom hogy lehúzom magam vele vagy éppen dicsekszek vele ( mert mondjuk lehet van akinek pont "bejön" ez a típusú munkakör amit én végzek ).
De sajnos az előítéletek ott vannak folyamatosan, itt mindenki a GYK-n azt írja hogy benne nincs előítélet, egy túrót nincsen. Mindenkiben van és kell is, pl. ha rosszarcú embereket látunk a villamoson, lehet jobb kicsit odébb húzódni ( csak egy példa ).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!