Vajon mit tegyek? Felejtsem őt el, és hagyjam ezt az egészet, vagy higyjek neki, hogy tényleg szeret, és várjak rá?

Egy elég zürös helyzetben vagyok.

Egy sráccal régebben összejöttem,de 1 hét után szakítottunk.Az ok az volt,hogy szerinte nem müködik a dolog 2 osztálytárs közt.Tiszteletben tartottam a döntését,és nem lógtam a nyakán,hogy még kaphassak egy utolsó esélyt,hisz igazán meg se próbáluk ezt az egészet,meg az az 1 hét,az nem volt nevezhető járásnak,hisz nem vállalt fel mások előtt.Szóval ez olyan volt,hogy csak akkor mert hozzámnyúlni,mikor nem látott minket senki.Ez volt a nagy járásunk.

Sok szenvedés következett,egy fél év utánn sikerült lenyugodnom,azt nem mondhatom,hogy sikerült őt kizárni a szivemből,hisz a szerelem nem múlik el egyik percről a másikra,főleg nem úgy,ha minden nap látom őt.

És most jön a baj.Kb október óta minden nap ír messengeren.Eddig még oké is lenne,mert barátok végülis lehetnénk.De amit ő ír,az fáj.Olyant írt,hogy megbánta,mikor véget vetett ennek a kapcsolatnak,elhamarkodott döntés volt.Már ez feltépte a sebeket a szivemen,arról nem is beszélve,hogy aztán decemberre már elfajultak a dolgok,és már olyant írt,h nagyon szeret,nélkülem nem tud élni,hiányzom neki.Szilveszter éjjelen folyamatosan csörgetett,és sms-t írt,h mennyire szeret.

Nekem ennél több nem is kelett,és az a fél év,mikor azon dolgoztam,h elfedjem,mintha eltünt volna az egyik percről a másikra.És én megint bedőltem a szavainak,és feltépte megint a sebeket.Le se tudom írni,mit érzek.A baj az,h most olyant irt,h nyugodjak meg,mert mi egymáséi leszünk még.De nem értem őt...jó neki az,ha szenvedni lát?

Mit javasoltok,mit tegyek?

Várom a válaszotokat,hisz most nagyon tanácstalan vagyok.

Köszönöm!