Randiznátok egy ilyen férfival, vagy inkább hagyjam?

Úgy 2 hónapja randizom egy 37 éves férfival, aki a szüleivel él. Alapból nálam ez kizáró ok, de épp külföldről költözött haza évek után, mivel az apja megbetegedett és őt ápolta.

Meggyógyult az apja már rég, a férfi azt állítja, hogy épp új állást keres, amint talált újat, aszerint keres albérletet, hogy hol lesz a munka. Ez érthető, és emiatt találkoztam vele anno. Viszont vagy 3 hónapja kezdtünk el beszélgetni, 2 hónapja randizunk és eddig még csak első körös interjúi voltak.

Van jól fizető munkája, szóval nem sürgős az új, és fogalmam sincs, mikor lesz másik, mikor talál bérleményt stb. Mindig beszámol az interjúkról, de igen válogat, amit egyébként teljesen megértek, hiszen tényleg jó munkája van, nehéz jobbat találni.

Eközben mindig nálam találkozunk, én egyedül élek, és elkezdtem unni, hogy folyton nálam vagyunk. Olyankor azért rendet kell tenni, kicsit takarítani, bevásárolni valami kaját, esetleg főzni-sütni, ágyneműt gyakrabban cserélni...

Autója szintén nincs, mivel a szüleiét használja, azt is csak akkor vesz magának, ha már elköltözött. Viszont ha a szüleinek kell az autó, akkor nem tud eljönni, mert messze lakik, ott tömegközlekedés nincs.

Unom már, hogy hiába van egy 37 éves, jól kereső, normálisan gondolkodó férfival dolgom, ha mégis olyan ez az egész, mintha valami 20 éves otthonélő egyetemista kisfiúval lennék. Nem látom az időrendet, hiszen ő sem tudja, mikor talál jobb munkát.

Hogy látjátok ti ezt, érdemes lehet várni? És ha igen, meddig? Vagy hagyjam az egészet?