Miért nem kellek egy pasinak sem?

A környezetemben azt tapasztalom, hogy akinek tényleg tetszik egy nő, az gyakran keresi, vele akar lenni, küzd/tesz a kapcsolatért, vagy azért, hogy egyáltalán kialakuljon valami.

Én meg mindig olyan pasikat fogok ki, akik bár lelkesnek tűnnek, de igazából már az elején is olyanok, hogy pl ritkán válaszolnak/elfoglaltak/eltűnnek néha, és fogalmam sincs, miért van ez. De egyre inkább úgy érzem, csak velem ilyenek, és nem ez lenne a normális, és egyre kevésbé tudom ezt tolerálni.

Nyilván így kapcsolatban sem szoktam lenni, mert el sem jutunk odáig...

Tudom, hogy mindenkinek vannak hibái, de ezek ki sem tudnak még derülni ilyen hamar, szóval őszintén nem értem.

A vonzalommal/szexxel sosincs probléma, valami személyiség dolog lehet szerintem. Tény, hogy kicsit félénk típus vagyok elsőre, de csendes viszont nem, a randikon mindig órákig beszélgetünk, ha annyira unnànak, biztos előbb lelépnének.

Azt nem hinném, hogy foglaltak, mert pont, hogy mindig úgy érzem rajtuk, hogy nagyon független, maguknak való pasik, nincs szükségük senkire.

Miért lehet ez vajon folyton?

27 vagyok.