Miért így kommunikál valaki?

Nagyon sokan csinálják ezt csak kevésbé feltűnően. Így akar bevágódni mert azt hiszi attól szeretni fogják ha teljesen leutánozza a másik embert.

De baromira senki nem a tükörképét keresi, sőt meg is őrülnék "magammal" kéne együtt lennem.

Ennek polírozottabb változata mikor nem csak a sztorikat másolja hanem mindenben is egyetért azzal aki épp ott van. Nincs önálló gondolata vagy olyan amit fel merne vállalni. Én az ilyeneket nagyon gyorsan lerázom, mert értelmetlen időpazarlás a velük való társalgás és nem eszmecsere.

Magam nevében tudok írni nem biztos, hogy vele is ez a helyzet.

Korábban ha volt valami ismerkedés (ritkán adódott) akkor rajtam volt egy megfelelési kényszer jellegű. Volt, hogy én is pont ugyanabban a témában válaszoltam. Nem mintha nem lett volna igaz de nagyon be voltam remegve vajon meddig sikerül fenn tartani az érdeklődést. Visszagondolva ez tényleg szánalmas egy kicsit. Tudtam volna én más módon válaszolni de még úgy is be voltam feszülve kicsit.

Manapság viszont már nagyon is jól megy de nem erőltetem az ismerkedést.

Én is jártam már így.

Ugyanígy viselkedett az illető. Mondtam valamit, hogy ezt meg ezt csinálom, erre "jé de érdekes, mert ő is csinált ilyet nem rég"

Elkezdtem kérdezgetni róla, aztán hebegett habogott. Na ott le is vágtam, hogy hazudgál össze-vissza.

Hazudoznak, hogy szimpátiát keltsen benned, hogy ő is hasonló, mint te, ezáltal megkedveld. De ez hamar kibukik, mert ez csak egy megjátszás.